Mennyire magánügyem, hogy dohányzok?

Teljesen a magánügyed. Mint írtad, a kislányod nem veszélyezteted vele, és ha csak akkor cigizel, mikor alszik, nem lehetsz nagy láncdohányos, ami jó :)

A rossz példáról meg annyit, hogy egyik szülőm se dohányzik, sőt a barátaim többsége se tette középoskolában, én meg mégis rászoktam valahogy sajnos.

Magánügyed. Ahogy neki is az, hogy állandóan kivizsgálásokra jár és esetleg szedi a gyógyszereket.

Egy idős doktorbácsi mondta: ha valaki egészséges, és mégis elmegy orvoshoz, mert fáj valamije, az orvos nem mondhatja, hogy hippoconder. Mond valami betegséget, hogy ne tartsák rossz orvosnak. Mond el ezt az anyósodnak válaszul.

Szerintem addig a te, teljesen vállalható magánügyed, amíg:

-nem vagy terhes

-nem a gyereked vagy más arcába füstölsz

-nem napi doboz számmal szívsz el

-nem vagy 14-5 éves

-nem oktatsz ki másokat az egészségről.

Szerintem hagyd az anyósodat, ha többet reagálsz mint, hogy "felnőtt ember vagyok és nem vállalhatatlan mennyiséget szívok el", egyébként csak lovat adsz alá. Azok az emberek akik belekötnek egy-egy dologba (lehet, hogy unalomból, feszültségből, figyelemfelkeltésből de akár jóindulatból is), bármit csinálsz, fognak találni benned kifogást. Nem érdemes felhúzni magadat ilyeneken, őszintén a te érdeked miatt. Ténylg hagyd, egy idő után megunja, és talál mást.

Alapvetően a magánügyed lenne, de azt ugye tudod, a gyerekedet kiteszed passzív dohányzásnak akkor is, ha a teraszon szívod el, vagy ha akkor szívsz, amikor alszik? Ilyen szempontból már nem teljesen magánügy. Gondolom, neki is az unoka a fő dolog, ami miatt vágja az arcokat.

Szüleim dohányoztak. Mivel nekünk nincs erkély/terasz, a nappaliban csinálták, szellőztetéssel... ők magukon nem érezték a cigiszagot, de én néha majd' felfordultam a bagószagú szájuktól. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan egészségügyi problémáim, amit vissza tudok vezetni a passzív dohányzásukra.

De te tudod. Mindenesetre, ha ennyire zavar, mondd meg a párodnak, hogy mondja meg az anyjának, hogy szálljon le a dologról, vagy ha ő nem, akkor te, erélyesen.

Sok dohányos meg van róla győződve, hogy magánügy.

Pedig nem egészen az.

Pl. amikor valaki sír, hogy "nem tud elmenni nyaralni", de tízezreket füstöl el.

Avagy nem tudja megoldani magának, vagy a gyerekének a lakáshelyzetét, de egy garzon árát füstöli el kb. 10 évente.

Végül amikor majd a mi pénzünkből (adónkból) kezelik az orvosok a tüdejét, vagy a mi pénzünkből látják el a leamputált lábai miatt...

Dohányosok! Lehet lepontozni.