Anyósom elvigye-e nyaralni így az unokát?
Sziasztok, a helyzet a következő: van egy 4 éves és egy 1,5 éves kisfiam. Mi a fővárosban élünk, a 2 nagymama pedig 200-230 km-re az ország különböző felében. Tavaly nyáron az akkor 3 éves kisfiam először nyaralt egyedül az anyai nagymamájánál. Nagyon jól sikerült, nyár végén még egy hétre vissza is ment. Azt kell még tudni, hogy anyukám minden hónapban meglátogat 2-3 napra és jól ismeri a kisfiamat. Namármost a tavalyi jol sikerült nyaralás után anyósom jelezte, hogy idén nyáron ő is elvinné nyaralni. Ő nem szokott látogatni minket, mondván hogy nyáron melege van, télen fázik, egyébként pedig beteges. Mi szoktunk utazni hozzá évente pár alkalommal, 1-2 napra. Most májusban üzent (?) a férjemmel, hogy nézzek időpontot. Nem néztem, úgy voltam, hogy nyugodtan megbeszélheti velem is, ha komolyan gondolja. Tegnap felhívta a férjemet skype-on és közölte, hogy 3 hét múlva elvinné a gyereket 1 hétre. Fesztivál lesz a városukba, koncertek, programok stb. Mi a problémám? Egyrészt az, hogy soha 5 percet sem vigyázott a gyerkőcre, nem ismeri a szokásait és nem is érdekli mondván, hogy felnevelt 2 gyereket (40 évvel ezelőtt...) stb. A kisfiamat féltem a tömeg rendezvényektől (korából adódóan szeret futkosni, bújócskázni). Plusz anyósom tv függő, 2 tv ordít párhuzamosan éjjel-nappal. Egy panel legfelső emeletén lakik, nyáron tárva-nyitva az összes ablak, ajtó -egy perc nyugtom nem lenne, hogy vigyáz-e a gyerekre vagy épp a tv- t nézi. Ne értsetek félre, szeretném ha vele is kialakulna egy jó mama-unoka viszony de zavar, hogy eddig nem törekedett arra, hogy jobban megismerjék egymást, zavar hogy ha velem beszél akkor meg sem meri említeni a témát, illetve ha megkérném hogy pl ne a mélyhűtőbe lefagyasztott kenyeret adja neki hanem friss kiflit, elengedné a füle mellett. Ha bármi baj történne, nekem szólna utoljára (nem azért mert haragba lennénk hanem az egója miatt), ráadásul a távolság miatt ugrani sem tudnék. Anyósom lányának nagyobb gyerekei vannak, ők sosem aludtak-nyaraltak a mamánál, a saját lánya nem merte ezt bevállalni.
Tegnap a skype beszélgetés alatt felajánlottam, hogy vigye kevesebb napra ... hú, teljesen kiakadt. Mit tennétek a helyemben? A férjem először nevetett anyósom ötletén, nem hitte hogy komolyan gondolja. Ő elengedné a kicsit. Még annyit, hogy a férjem családjában ha valaki ellent mer mondani a másiknak abból rögtön veszekedés van, kitagadják, megtagadják egymást stb és már egyedül az anyósom az, akivel kapcsolatban vagyunk. A férjem szerintem azért engedné el a kicsit, hogy ne legyen több harc (mert anyósom tuti megsértődne). Úgy érzem, hogy én megőszülnék 1 hét alatt. Mit javasoltok, milyen (kompromisszumos) megoldás lehetne? Csak 4 éves a kicsi.
válasza: válasza: válasza:Szeritnem sokan el sem tudják képezlni milyen felelőtlen nagyszülők vannak. Főleg, mivel sokszor nagyon magabiztosak is, hogy ők már felneveltek 1-2-3 gyereket és majd ők úgy is tudják, mi baj lehetne. A miénk se fog anyósomnál maradni, anyáméknál meg fog. Egy példán szemléltetném. Anyósoméknál is van kút a kertben, anyáméknál is. Az a régi fajta, amibe az ember a vödröt leengedi stb. Na most, sógornőm mondta, hogy ott hagyta anyósomra a 3(!) éves gyereket és mikor ment érte, akkor az anyja vidáman(!) mesélte, hogy milyen eleven, arra ment ki(!) hogy a gyerek a kút tetején mászkál (ami amúgy deszkából készült tetővel van letakarva), pont, mint régen a férjem (sógornőm bátyja). Nem elég, hogy egyedül hagy egy akkora gyereket a kertben, de egy olyan kertben amiben ilyen kút van, és még vicces dolognak is tartja a dolgot, hogy pont mint régen a fiacskája. Sógornőm majdnem rosszul lett. Pedig anyósom egyébként nem egy primitív nő.
Az én szüleim kertjében pedig mikor jöttek a gyerekek, a kútra betontető került, amit több férfi tudna max. elmozdítani, de különben sem hagyják egyedül. Ott biztonságban van. Anyósomnál meg max. a szerencse kérdése, ha nem éri baj.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kompromisszumos megoldás: menjetek el családilag anyóssal együtt 2-3 napra valahova vidékre. Egy apartman, neki külön szoba, mégis együtt. Akár vele is alhat a nagyobbik , ha akar.
Együtt lehet a kicsikkel, de mégis a felügyeletetek alatt.
Ennyit rááldoznék a nagymama-unoka kapcsolatra. Férjed sem mondhatja, hogy rosszindulatú vagy, hogy el akarod zárni tőle az unokáit.
Egy ilyen kicsinek nem jó a panel, nem értelmes élmény egy zajos koncert, buli, ilyesmi.
Sziasztok, még egyszer köszönöm mindenkinek a véleményezést (a 16-os, 22-es és 33-as válaszolónak külön köszönöm. Mindenkinek ment a zöld kéz)! Habár maximálisan egyet értek a többség hozzászólásával én végül mégis elengedtem volna a kisfiam.
A válaszaitok után felhívtam anyósomat, többféle ajánlattal készülve és örült a hívásomnak mert mint elmondta ő is gondolkodott a nyaraláson és azon agyalt hogy pl mit tenne ha este elkezdene sírni a gyerek ….
Normálisan, kedvesen megbeszéltük, hogy elmegyünk hozzá családostól (apa, anya, 2 gyerek) egy hosszú hétvégére és ha a kisfiam szeretne maradni és dögmeleg sem lesz, akkor 2 napig marad a mamánál, majd a harmadik napon vonattal kettesben visszajönnek a fővárosba. Mama pozitívan állt a dolgokhoz, programokat tervezett amiket részletesen elmondott (tömeg rendezvényekről már nem volt szó, inkább pl. a testvérének meglátogatása, játszótér stb). Az utazás előtti héten himlős lett a kisfiam, majd 2 hét múlva a kistestvére is. Amikor már nem fertőzött és a bőre is szépen gyógyult felhívtam a mamát egy új időpontot megbeszélni. Egy augusztus eleji hétvégét választott, amire a kisebbik fiunk első szülinapja esett és örültem, hogy a mama eljönne. Csütörtökön érkezett volna, pénteken délelőtt kettesben lett volna a nagyfiammal, amíg a kicsivel egy kórházba mentünk vizsgálatra (időpontunk volt hónapok óta), szombaton ünnepeltük a kicsi szülinapját és mama vasárnap utazott volna el a nagyobbikkal 2 napra, a harmadik napon pedig visszajöttek volna. Ebben a szervezésben is pár nap lett volna, hogy összeszokjanak és láthassuk, hogy kijönnek-e egymással, nyugodtan rábízhatom-e a mamára stb. Mindent megbeszéltünk, együttműködő volt.
Szóval csütörtökre vártuk és kedden este fél 9-kor felhívott és csak annyit mondott, hogy meleg van és nem jön. Próbáltam mondani, hogy várja a nagyobbik gyerek és legalább a szülinapra látogasson meg stb de annyit mondott, hogy majd bepótoljuk de augusztusban már nem ér rá (lecsó fesztiválra, szabadtéri színházba, vendégségbe megy stb).
A kisfiam nagyon sírt amikor elmondtam neki, hogy nem megy nyaralni a mamához és sokáig várta, emlegette (előtte többször beszéltünk róla mert próbáltam lelkileg is felkészíteni a nyaralásra). Nem értette miért nem jön a mama hiszen megígérte! Közel 1 évig hitegette a nyaralással ehhez képest egész nyáron nem látta az unokáit, nem beszélt velük.
Egyébként amikor elvitte volna 24-26 fok volt az időjárás, semmi kánikula.
Így jártunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!