Ti hogy viselkednétek a helyemben? Normális az, hogy tartok a találkozástól?

Ponttal is be lehet fejezni mondatot.

Nem kötekedés, csak normálisabb.

Én csak pontokba szedve tudom leírni, aztán próbáld összességében nézni, amit írok.

1. Tartasz a találkozástól. Vegyél egy lapot, feketén-fehéren írd le az eddigi összbenyomásaid és a megérzéseidet meg a józan eszedet egybevetve, hogy mit tehetnek meg Veled, mire számíthatsz, ha a legrosszabb oldalukat hozzák.

Nézz ezzel szembe. Közben viszonyíts: nem közös hitelt fizettek, nem egyéb függésben tartanak.

Ha tudod, hogy milyen dolgokra képesek, egy lépés rájönni, hogy nem Neked személyre szól.

2. Írd le, mit szeretnél - ezt egyfajta pozitív bevonzási lehetőségként írd le, mi lenne az ideális eseménysorozat. Pld beleírod hogy bocsánatot kérnek stb... Nyilván, nem fog megtörténni.

De a pozitív gondolkodás nagyon hatásos, nekem egyszer egy fiúnál használt. Annyira beleéltem magam, milyen smst írna, ha mégis bejönnék neki, hogy elkezdtem írni azt az smst a telefonomba, gondoltam elmentem ( ez ilyen kamasz-hülyeség, apukámnak akartam vele imponálni, hogy tetszem a fiúknak, ne kérdezd, ma már nem értem), és az sms közepénél jártam, amikor a fiú felhívott, hogy azonnal találkozni szeretne velem...

Szóval, próbáld meg, hogy leírod, milyen történéseket szeretnél.

Illetve, lelki oldalról is dolgozz rajta, bocsáss meg nekik és te meg engedd el magadban belül, hogy Veled így lehet bánni.

3. Ami nagyon fontos szerintem, hogy ne áldozd fel magadat a párodért. Ha Te most miatta magadra erőszakolsz dolgokat, és történik pár dolog, amit nem tudsz feldolgozni, esetleg összezörrenhettek amiatt, vagy kevésbé jól sikerül a közös kirándulás... Ha tényleg tekintettel akarsz rá lenni, akkor inkább magadra vigyázz. Szerintem ha igazán szeret, akkor neki is az a legfontosabb, hogy Neked jó legyen.

4. Hát igazából, nem értem, h miért nem kértek tőled még bocsánatot ez ügyben... Adj nekik erre lehetőséget, és a pozitív gondolkodásra visszatérve, akármennnyire is nem tetszik, írj listát a pozitív tulajdonságaikról.

Én ezt szoktam tenni, és próbálom mindig megőrizni a lelki nyugalmamat. Nem teszek semmi olyat, amit én sem szeretnék, illetve, a jó szándékomat próbálom megőrizni. Meggondolom, lehetek-e én a hibás.. Ha ez mind rendben van, akkor pozitívan próbálok hozzájuk állni, mert ha ezt meg tudom tenni, és akkor is negatív a viszony, nem tudják felborítani a lelki nyugalmamat.

Aminek érdemes még utána járni, hogy terjeszt-e Rólad hazugságokat, és ha igen, azt érdemes leállítatni.

Annak fényében döntenék, hogy mit tennék vele...

De nyilván, nem érdemes nagyon döntésszerephez juttatni őket. Te próbálhatsz kedves lenni. Gondolom, nem vagy egy nagydumás lány, azért esik ez nehezedre.. Én sem vagyok.

Ha sokáig hagyod, hogy felhúzzák az orrukat és félsz tőlük, szerintem nincs sok esélyed...

Úgysem ismertek ki teljesen Téged, max a párod történetein keresztül.. Hát próbálj kezdeményezni... Nyilván, erkölcsi fölénnyel indulsz, de ez ne zavarjon. Nem ők bújnak össze a pároddal, és nem ők nevelik a kisfiatokat, hanem Ti vagytok egy család. Nem kell, hogy szerelmi bensőség szintjén szeressenek, megértsenek és elfogadjanak. Kezeld intelligensen. Ne hagyd magad, de próbálkozz. Az rossz nem lehet... Maximum egyszer-kétszer megbántanak, de azokat meg hagyd figyelmen kívül.

Egyelőre ezt tudom mondani.

A párod elég gáz, ha ilyen kisfiú maradt - ő egy apa, felelős valakiért, azért próbáld tudatosítani benne.

Sőt, hát nem csak a gyerekért felelős, hanem érted is: szóval családos ember lett.

Nem mennék ilyen emberek közé, de kompromisszumként annyit tanácsolok, hogy egy másfél-két órás vizitet szervezzetek le, és azt tartsátok.

Ha bunkók is, azt még - utoljára - el lehet viselni, ha meg nem, akkor majd legközelebb is kaphatnak esélyt.