Mit szóltok ehhez a helyzethez?

"Persze ezt úgy is lehet ám nézni, hogy lehet ez a kedves anyuka támogatós fiú azt mondta, hogy majd akkor fognak közös otthont teremteni, ha meglesz az esküvő. De az meg így sose lesz meg, mert az anyját akarja támogatni és nem marad rá"

Mielőtt még jön a két tanúval is lehet, és az nem drága szöveg, lehet ám, hogy a fiúnak az nem tetszik. Nekünk is volt ilyen a családban. Húzta halasztotta, hogy nincs nagyra pénz, de kicsit nem akart, mert milyen már, a vége meg az lett, hogy 11 év után mentek szét, ő még mindig a szüleit nyomja, az új barátnő ugyanígy hitegetve van, az ex meg azóta talált egy normális fickót, aki elvette, lakást vettek, gyereket csináltak stb. Egyszerűen van, akibe felesleges energiát feccölni, mert úgy se lehet haladni vele.

9.válaszoló!

A te sanyarú sorsodat ne vetítsd rá másra. Ennyi erővel mindenki mondja le az esküvőjét, mert neked szrul jött össze a házasság?? :D Ne nevettess..

Valószínűleg nem az anyós volt nálatok a legnagyobb probléma, hanem valami más, valami sokkal mélyebb, csak másokat hibáztatni, másra kenni mindig könnyebb. Értem én...

Szerintem viszont ezen kár lovagolni, hogy kinek milyen tapasztalata meg élménye van. Ha nem kommunikáltok, ha nem beszélgettek fontos dolgokról, pl mint ez, akkor lehet szép esküvő szép ház, de jó házasság nem biztos.

Én pl az albérletet tartom egy eszméletlenül fölösleges dolognak. Na az igazán a pénzkidobás. Míg azt az összeget havonta betehetnéd a lakástakarékba. A kérdezőnek pénzkidobás az anyuka támogatása( akiről semmit nem tudunk, lehet hogy a felét orvosi kezelésekre költi..), de a bérelt székszoknya 100 ezerért meg tök hasznos.. Kinek mi.

Önző s**ggfejek vagytok, akikben nem tudom mitől van ennyi harag a szülő iránt! Nyilván magukra is kell gondolni, de akkor már mindenki húzzon el a pcsába, mert őnagysága nagy lagzit akar.

Ui: Kérdező, és az összes többi barom! Remélem, hogy a vőlegényed még az esküvő előtt rájön, hogy milyen számító önző liba vagy. A többieknek, akik pedig uszítják: Nektek csak Gratulálni tudok! Imádkozok a lelki békétekért és hogy kevesebb haraggal teljen meg a szívetek a szüleitek iránt! :))

Ez sok mindentől függ.

Miért él szűkösen az Anyuka? Ha netán betegség, vagy egyéb olyan ok miatt, amin nem tud változtatni, akkor igenis támogassa az anyját.

Mennyit keres? Mekkora összeget fizet?

Te mennyit keresel és raksz félre?

Amúgy részemről is a legnagyobb hülyeség lagzira spórolni. Amire van keret, olyan legyen.

Miért nem beszéli meg? Normális ember, ha valami gondja van, akkor kommunikál.

Ha a "jegyes pár" boldogan szeretne élni.

Nem feltétlen szükséges hozzá a látszat protokoll akiknek meg kéne felelniük, mert elvárják tőlük.

Saját maguktól mit terveznek hosszútávra.

Még lakodalom sem szükséges hozzá. Jó, legyen legalább egy repülőgép pilóta, vagy hajó kapitány, vagy pap. De elég ha eldöntik saját maguk, mit szeretnének az életükkel kezdeni. (visszatértem az alapokhoz)

Bocsi, ha eltértem a megszokott protokolltól.

Hagyománytisztelő vagyok.

Az új hagyományokat is modernül gondolom.

Azt gondolom: döntse el a jegyes pár, hogy mit szeretnének kezdeni közösen az életükkel (Kék laguna c. film). Ne döntse el helyettük senki más, hogy ők, hogyan és miként gondolják az életüket együtt.

Még akkor sem, ha civilizált emberekről van szó.

Szerintem ez a legkézenfekvőbb.

Ha hagyománykedvelők és tisztelők, akkor hatalmas zenekar és emeletes torta.

Azért ne bántsa őket senki, ha csak úgy eltűnnek az új házasok a lakodalmas sokadalom elől, mert pl. saját ötletből a saját terveik szerint szeretnék a házasságukat folytatni.

Túl liberálisan gondolom?

" Húzta halasztotta, hogy nincs nagyra pénz, de kicsit nem akart, mert milyen már, a vége meg az lett, hogy 11 év után mentek szét,"

És egy év után összeházasodtak volna, akkor nem mehettek volna szét 10 év házasság után, hisz a problémák amik miatt végül megadta magát a kapcsolatuk, azok nem léteztek volna a házassági papírral... Imádom az ilyen nőket, akik azt hiszik, hogy ha megvan a házassági papír, akkor aztán már minden révbe is ért, ahogy régen mondták "kész p*csa meleg málé":D Távolabb sem állhatnának a valóságtól...

A kérdezőnek: te nem a menyasszony vagy, ugye?:D Ha igen, az nagyon sajnálatos lenne a fiúra nézve, ugyanis azt kéne feltételeznie, hogy szeretett menyasszonya csak a pénzért van vele. Mi az, hogy "kifolyik a ház ablakán"? Nem lóveersenyen b*ssza el azt a pénzt, hanem segíti az elmondásod szerint is szűkösen, egyedül élő anyját. Tudod, azt a nőt, aki felnevelte... szívből remélem, hogy a kérdező a kedves aggódó anyuka a másik oldalról, mert egy bolond anyóssal még megbirkózhat a jövendőbeli frigy, de egy ilyen menyasszonnyal halálra van ítélve.

"Ha egy év után összeházasodtak volna, akkor nem mehettek volna szét 10 év házasság után, hisz a problémák amik miatt végül megadta magát a kapcsolatuk, azok nem léteztek volna a házassági papírral... Imádom az ilyen nőket, akik azt hiszik, hogy ha megvan a házassági papír, akkor aztán már minden révbe is ért, ahogy régen mondták "kész p*csa meleg málé":D Távolabb sem állhatnának a valóságtól... "

Nem kedves, ha értelmezted volna a dolgokat itt a lényeg az, hogy nem kellett volna húzni halasztani 11 évig, elrabolva egymás fél életét, mikor mindenki más számára már rögtön az elején nyilvánvaló volt, hogy teljesen más irányba tekintenek a jövőjüket illetően, csak a szerencsétlen lánynak nem tűnt fel, hogy úgyse lesz semmi az egészből, mert a fiúcskánál csak anya van, a támogatás és más egyébre meg a kifogások.

Mert itt is egyből megjelennek az okosak, hogy nem elhagyni kell, hanem javítsátok meg stb. mert itt csak a hülyék gyűlnek akik folyton azt írják, hogy szakítani kell. Az eszébe se jut senkinek, hogy a szakítást javasló válaszolók sok esetben akár annyi tapasztalattal is rendelkezhetnek hasonló dolgokban, mint amennyit az összesen nem is élt, aki lehülyézi őket.

Vannak olyan szituációk, tipikus problémák amiket kilométerekről fel lehet ismerni és borítékolni is lehet, hogy mi lesz a vége, és a kérdezőknek azt az elpocsékolt 6-8-10 évet szeretnénk megspórolni.

"úgyse lesz semmi az egészből" - Akkor most olvasd el még egyszer az előzőt, mert semmit sem értettél meg belőle. Neked a vmi a házasság, holott a kapcsolatban nem az a "vmi" és nem is az a meghatározó annak minőségét nézve. Talán egyszer meg fogod érteni.

"sok esetben akár annyi tapasztalattal is rendelkezhetnek" - Ha egy pillanatig is azt hitted, hogy az írásaidból nem sugárzik a sértett düh, amit személyes tapasztalat táplál, akkor nagyon ostoba vagy...

Boldog házasságban élek, úgyhogy benézted, de sok szerencsétlent néztem végig, akik mind így kezdték, mint a kérdező.

És te nem érted. Nem a házasság a valami, hanem gyakorlatilag minden más, mikor is mondtam, hogy nem így van?

Viszont tipikus, hogy ezzel a szöveggel kábítják a lányt, hogy "majd az esküvő után" lépegetnek a közös élet, otthon stb. felé. Az esküvő dátuma meg sose jön el mert "nincs rá pénz". A szerencsétlen naiv lányok meg elhiszik, hogy csak az áll a haladás útjába, hogy nincs esküvő és az meg azért nincs, mert drága.

Nyilván zavarja a megértésedet, hogy azt írtam, hogy aki egy esküvőre sem tud összespórolni, azzal mit akar közös jövőt. Itt sem az a lényeg, hogy hát esküvő kell ahhoz, hogy közös életet kezdjenek, meg arra kell kuporgatni, hanem az, hogy nem marad maguknak pénzük arra, hogy BÁRMIRE spóroljanak, mert anyukának kell adni, akármilyen okból. Magyarul, a közös élet, gyermekvállalás stb. sokkal többe kerül, mint egy akármilyen puccos esküvő, így értelemszerűen arra se lesz. És ez már leesett a kérdezőnek is.

Ha akarna közös jövőt a hölgyeménnyel, akkor nem itt tartanának, hanem akkor téma lenne, hogy hogy oldjuk meg, hogy anyám se haljon éhen, de mi is tudjunk megtakarítani, tervezni, haladni. Gyanítom, ha az esküvő felmerült, már évek óta együtt vannak. Tehát, ha valóban komolyan lennének a szándékai, akkor már akár meg is oldhatták volna ezeket az anyagi dolgokat.

Mivel ez egy párkapcsolat, nyilván nem egyedül találta a lány ki, hogy esküvő lesz és kezdenek akkor gyűjtögetni. Ehhez képest mit lát? Hoppá, megbeszéltük, de nem is lesz rá, mert az anyukájának adja és ez nem változott. Hoppá, ez egy egyszeri kiadás lenne, ami ráadásul semmi ahhoz, amibe az kerülne, amit mi elvileg utána terveztünk, mégse lesz rá akkor hogy is lesz ez? Hoppá, lehet, hogy csak én tervezem? Hoppá, megbeszéltük, hogy ez lesz, mégse változtat, lép, csinál másként valamit, hanem ugyanaz van mint eddig, megy a pénz anyának, miránk meg nincs. Mit is gondoljak én most akkor?

Szerencsétlen legalább idáig eljutott.