Fiús anyukák, örülnétek neki ha a fiatok barátnője hozna néha általa sütött sütit a családi ebédre?

Bár még nagyon-nagyon pici fiam van, de kedves gesztusnak tartanám, ha 20 év múlva beállítana a barátnője egy tálca sütivel. :)

Add magadat, a megjátszás hosszú távon úgysem működik.

Szerintem ráérsz nekik akkor sütni ha a menyük leszel.

Ilyen hülyeségeken meg ne agyalj, hogy beszélgetősebb barátnő, felesleges gondokat generálsz. Legyél önmagad, ha szeretnek szeretnek ha nem nem.

Lehet hogy csak én vagyok ilyen, de én nem szeretek idegenek ételeiből, sütijeiből enni. Ahhoz ismernem kell valakit, a körülményeit hogy szívesen megegyem. Van akijéből még így sem ennék.(pl tudom hogy otthon a kosz megeszi). Egy kezdetleges kapcsolatban nekem még idegennek tűnsz. Múltkor hozott a sógorom barátnője sütit, és én akkora bunkó vagyok de nem tudtam rávenni magam hogy egyek belőle. Azt sem tudom még honnan jött stb..Normálisan hárítottam nem bunkón. Érdekes de pl egy étteremben nem ismerem a szakácsot, vagy a cukrászt de azt másképp élem meg.

Szóval én nem szeretném ha hoznál sütit nekem.

Legyél olyan, amilyen.

A süti nem rossz ötlet :)

Én is vittem már csomószor, főleg mióta cukorbeteg a párom anyja és szerintem nem tud még magának ilyen stílusban sütni (pedig amúgy remekül süt). Plusz valamit nekem is ennem kell, ha ott vagyok és sütis alkalom. Plusz valamit vigyek néha én is, ő egy csomó hasznos cuccot ad, de nekem ilyen ötleteim nincsenek.

Sosem agyaltam ilyeneken, szerintem felesleges, a bőrömből úgysem bújhatok ki, alapvető normalitásom pedig talán van :)

Az én fiamnak volt egy visszahúzódó, csendes barátnője, de nekünk kínszenvedés volt minden vacsora. Mi szeretünk beszélgetni, próbáltuk őt is bevonni, de alig tudott megszólalni (pedig már a második mesterkurzust végezte az egyetemen) . Kb. 2 hónapig járt hozzánk, utána szakítottak. Most egy tüneményes barátnője van, ő a legtöbb témához hozzá tud szólni, nagyon aranyos, talpraesett (Remélem Ő lesz a menyem,) valahogy az a kis zárkózott, megszólalni nem tudó lány nem illett a családunkba.

Szóval én nem örülnék túlzottan. A süti elmegy, bár ha az ember nem szereti, kényelmetlen helyzetbe kerül, ha nem kóstolja meg, de akkor is, ha ennek ellenére illemből megkóstolja. Szerintem próbáld kipuhatolni, ők hogy állnak ehhez a kérdéshez.

Szerintem nyugodtan kérd meg a párodat, hogy kérdezze meg az anyukáját, hogy mit szólna ahhoz ha vinnél egy adag sütit. Ha valamiért visszautasítja, akkor nyugodtan kérdezd meg, hogy milyen módon járulhatsz hozzá a szíves vendéglátáshoz, amiben részed szokott lenni.

Párom is rendszeresen vitt saját készítésű sütit, ha találkoztunk a családommal még akkor is, mikor a barátnőm volt.(Már a feleségem.)

A válaszból tudni fogod azt is, hogy hányadán álltok. Ha udvarias és elfogadható választ kapsz, legyen az igenlő vagy visszautasító, akkor kedvelnek, ha leépítenek, akkor nem valószínű.

Ezzel a kérdéssel biztosan nem fogsz semmit elrontani.

Én a barátom anyukáját különleges bonbonnal szoktam meglepni, a szíves fogadtatásért :) persze nem minden alkalommal

22L