Miért szólnak le azért, mert nem szeretnék anyósékkal élni? (bővebben lent)
Párommal már 3 éve együtt vagyunk, minden rendben van köztünk, és nagyon szeretnénk már együtt élni.
Nekem nincs családi hátterem, átmenetileg lakok egy rokonnál. Nála viszont "meglennének a feltételek".
Az édesanyja tartósan beteg, sokat kell vinni kórházba, kezelésekre, a mostoha apja pedig pszichiátriai eset, emellett alkoholista vadállat.
Az anyukájával jó kapcsolatunk van (még), nemrég felvetette, hogy odaköltözhetnék.
A problémáim ezek:
- a párom fizetését egy az egyben elveszik, ha kell valamire pénz neki, úgy kell tőlük kikérnie -> ebből jön az, hogy nekem is le kéne adni a fizetésem
- egy telken van 2 háznak sem nevezhető épület, kevesebb mint 20 négyzetméteresek, komfort, higiénia, víz, gáz, kanyarban sincs
-magánélet szintén nulla, ki-be járkálás, zajongás, bárki vendég jön, szabadon mehet mindenfele, kit érdekel hogy épp az éjszakai műszak után aludna az ember
-a telek egy cigánytelep kellős közepén van, örökké ébernek kell lenni a lopások miatt
-a mostoha apa elviselhetetlen őrült, van hogy a gyógyszereire iszik, ilyenkor minden törik-szakad
Párom támogatja az anyját, költözni nem tudnának, rengeteg az adósság.
Kényelmetlenül érzem magam amiért egyértelműen elutasító voltam.
Viszont tényleg az zavarna a legkevésbé, hogy kútra kell menni vízért, vagy kerti vécét használni, vagy hajnalban kelni kaszálni... De legalább hagynának minket alakítani a saját életünket.
Ha van is pénz, legtöbbször iszonyú felesleges dolgokra költik a szülők, lehetetlen félre tenni.
Sajnos én most veszítettem el az állásom, így pedig azt érzem, hogy egyenesen a vesztembe költöznék, ingyen élőként.
Elég rossz környéken élünk, munka kilátásban legközelebb talán 60-70 km.
Mondom a páromnak mindig, hogy én külön szeretnék élni vele, de látszik, hogy ennek nem örül. Sosem akartam közösködni anyósékkal, így viszont nehezebb, hogy az anyja ápolásra szorul. A mostohájára nem lehet számítani, szintén le van nyugdíjazva.
Az anyja elég sértődötten fogadta a nemleges válaszom, ami igazából csak habogás volt.
Nincs sok elvárásom, de a fizetésemet én szeretném beosztani, nyugodt életet akarok élni, nem tudom hogy kivitelezhető ez ebben a helyzetben, de nagyon tönkretesz már. Túl igényesnek tartanak azt hiszem...
De, sajnos ő szabja meg mire lehet költeni. Meg minden mást is.
Kérdeztem már, hogy miért nem rakják ki azt az embert, a válasz csak annyi, hogy "de hát nem mindig ilyen azért"... ahhoz képest 2 naponta rájön az 5 perc, és összever valamit, vagy beleköt az élő fába is. A kezdetektől ilyen, nem kell ehhez a párom fizetése.
Lehet hogy szemétül hangzik, de én anyóssal sem élnék együtt, a saját házamban sem.
Párom kitart mellettem, csak azt nem tudom hogyan.
válasza:Nincs kedvem kisregényt írni, megtették előttem, csak röviden ennyit mondanék:
Menj innen, amíg nem késő. Ingoványos terepen jársz, egy rossz lépés, és nyakig benne vagy a tutiban.
válasza:Eszedbe ne jusson arra a nyomortanyára menni. Menj el más, nagyobb városba dolgozni.
Ha a párod szeret, utánad megy.
Ha nem szeret, akkor nem megy utánad. Nehéz lesz nélküle, mert szereted... de hidd el, saját tapasztalat: akkor jobb is ha eljöttél onnan.
Ne mentegesd a párod, felesleges. Ha nem akar felnőni a különéléshez, nem is fogja megtenni sem veled, sem mással.
Én is a párom anyjánál laktam, két évig elég volt, eljöttem. Ígérte utánam jön, hát nem jött... nem bánom hogy eljöttem így legalább fény derült arra, hogy nem szeret.
válasza: válasza: válasza:most a párod ugye ,azzal jön ,hogy az anyukáját kell ápolni.aki bár nem tudom hány éves ,de gondolom van még 10-20-30 éve akár.addigra ti is kicsúsztok mindenből ,ott ragadsz egy putriban ,olyan emberekkel akikkel nem szeretnél együtt élni.a másik ,hogy le akarnak húzni pénzzel.ezek után az sem lepne meg ,ha a barátodnak is megfordulna ez s fejében...
nagyon gáz az egész ,én a srácot is hanyagolnám ,mert ha nem akar innen kitörni az egyet jelent azzal ,hogy ő maga is ilyen igénytelen.a másik meg ,hogy elhiszem ,hogy az édesanyja beteg ,de nem fer tőle ,hogy elvárja azt ,hogy a fia az ápolására-eltartására szentelje az èletét.
válasza:Menekülj! Ennek a családnak egy barom kell, akit lehúzhatnak, és aki az ápolója lesz a mamának. Ha egyszer beköltözöl a putriba, akkor, ha ki is tartasz egy darabig, de le fognak húzni a szintjükre, és arra fogsz eszmélni, hogy egy lepukkalnt, lecsúszott, kiábrándult kupac kaka vagy, és nem látsz majd ki utat, de ha látnál is, erőd már nem lesz hozzá, hogy lelépj.
Nem szabad belemenni egy ilyen örvénybe, mert elnyel.
válasza: válasza:dobbants.
3évet már elpazaroltál
válasza:Amúgy miért nem szeretnél eljutni a szakításig? Mit ad neked ez a kapcsolat, amit máshonnan attól félsz, nem kaphatsz meg? Már csak azért, mert ez a kapcsolat egy felnőtt ember legalapvetőbb igényét sem elégíti ki. Ezzel a pasassal te soha nem fogsz békében együtt élni, takaros kis házaspárt alkotni, családot alapítani egy muskátlis ablakos házban/erkélyes lakásban. Semmi.
Adott egy putri, egy igénytelen banda, ahonnan nem akar eljönni, MINDEGY mi a kifogás, mi a helyzet, mert mindkettőtök életét elkapálja érte, és mindig az lesz a legfontosabb, soha sem te, soha se a gyerekek, semmi.
A legdurvább az egészben, hogy mégcsak nem is örül neki, hogy te külön akarsz vele élni. Még akarni se szabad ilyet. Gondolkodj már, ha nem is vágyhatsz rá, nem hogy megcsinálni sose fogjátok, de még ilyen bűnös vágyaid se lehetnek a normális életre, akkor mire számíthatsz velük?
3 év! A legszebb éveidből három! És csak pazarolni fogod tovább. Ezeket ám senki nem fogja neked visszaadni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!