Hogyan tudnam elfogadni az anyosomat?

Az anyosom teljesen ellentete az en anyukamnak. Anyu meg dolgozik, meg par ev, es elmegy nyugdijba, de addig is rengeteg idot tolt az unokaival, a gyerekek nagyon szeretik, sokszor mennek programokra, hetvegen mindig megyunk ebedre vagy vacsorara, egyutt toltjuk az unnepeket, ha nem talalkozunk, felhivjuk egymast vagy facebookon beszelnuk, szoros a kapcsolatunk. Ezzel ellentetben az anyosom nem sok idot tolt az unokakkal, mert rengeteget dolgozik, egy ceg hr reszlegenek a vezetoje, nagy rajta a nyomas es a felelosseg, viszont nagyon jol keres, elismert a szakmajaban es elvezi is a munkajat. A gyerekeket nagyon szereti, viszont ha egy honapban egyszer latja oket, sokat mondok, van olyan, hogy kethavonta tudunk csak talalkozni, mert nem er ra, mennek valahova hetvegen vagy tulorazik es otthon is dolgozik. A gyerekek is szeretik ot, sokszor kerdezik, miert nem talalkozhatnak vele es sokszor elszomorodnak, mikor kiderul, hogy a mama nagyon elfoglalt es nem er ra. Egyebkent jo ember anyosom, sokat tamogat minket, ha segitsegre van szukseg, mindig segit, egyedul ez zavar benne, hogy a gyerekekkel nem tolt tul sok idot. Ferjemen is sokszor latom, hogy ez zavarja ot, o sem hallott mar regota az edesanyjarol es nem is beszeltek egy ideje. Hogyan tudnam megakadalyozni, hogy ez engem ennyire zavarjon?