Miért várják el sokan, hogy az anyós/após költsön (pénzt, időt, energiát) az unokára?

az ertelmes gyerekek, unokak felfogjak es nem varjak el amirol te beszelsz, ha a nagyszulo idos / anyagilag / fizikailag nem ugy all, hogy tamogathassa.

DE: sok esetben azert megy a felhaborodas jogosan, mert a nagyszulo indokolatlanul kivetelez valamelyik gyerekevel / unokajaval , vagy bunko az osszessel kivetel nelkul.

ha a nagyszulo anyagilag / fizikailag megengedheti, hogy utazzon, meglatogassa, nyaraltassa maganal az unokait, miert ne tenne meg?

nem szep dolog nyilvan rajtuk kovetelni az ingyen gyerekcsoszkodest, stb, de azert ha modjuk van, akkor igenis is segitsenek. nekik is segitett vszinuleg anno valaki.

jah es altalaban nem azert megy a vita, ha vki coopos kolat vesz pepsi helyett

Igazad van, én is igy gondolkodom!

Volt ugy,hogy a fiutestvérem meglátogatta az anyámat, vagy a lánytestvérem a férjével.Nagyon csodálkoztam,hogy elvárják tõle,hogy sör legyen az asztalon, holott sok megy el a kiadásokra,gyógyszerekre, nagyon idõs és kis nyugdijas!

Egyetèrtek veled, hasonlokèppen gondolom èn is. Nekem olyan az èdesanyàm, hogy panaszkodik fûnek-fànak, hogy nem viszem hozzà a gyerekeket DE ha megyünk ùgy 5 perc utàn nem bírja elviselni ôket vagyis inkàbb ùgy fogalmaznèk hogy a kötelezô kèrdèsek (hogy megy a suli stb...) utàn nem talàlja velük a közös hangot ès zavarja a "hangzavar". Egyedül a lànyomra vigyàzott csak pàr òràt mert ôt letudtta òràkra ültettni a tv elè, hogy nèzze vele a sorozatait.

Nem vàrok el tôle semmit, nem kèrek tôle semmit. Elfogadtam hogy ilyen ès ennek tudatàban szültem a gyermekeimet is!

Láttam itt nemrégiben kérdést Coopos kólával kapcsolatban is (bár nem olvastam bele), gondolom, ezért hozta fel a kérdező, egyébként magam is tapasztaltam olyat, hogy megjegyzés hangzott el az üdítők és a sör minőségére vonatkozóan. (Megjegyzendő, hogy az érintett nagymama két hét kivételével egész nyáron az unokákra vigyáz, viszi őket strandra stb. nyugdíjasként.) Erről nekem az a véleményem, hogy lehet csapvizet is inni, nem kell cukros löttyre szoktatni a gyereket és nincs probléma.

Mivel lassan magam is abba a korba jutok, hogy bármikor nagyszülő lehetek, elgondolkoztam már ilyen kérdéseken. Az nekem természetes, hogy bizonyos ésszerű mértékig segítem a gyerekeimet akkor is, amikor már szülővé válnak, viszont nem akarom ezt a saját életem rovására tenni. Tisztességgel felneveltem, taníttattam a gyerekeimet, megadom nekik azt, hogy ne üres kézzel induljanak az önálló életbe, ezzel megtettem a szülői kötelességeimet, minden más plusz szívesség, ami adható, de nem követelhető. Pillanatnyilag még ott tartok, hogy nem vágyom elölről kezdeni azt, amit már végigcsináltam, nem vágyom alkalmazkodni egy kisgyerek napirendjéhez, vigyázni rá, szórakoztatni napokig. Remélem, ez idővel változni fog, de egyáltalán nem biztos. Van egy csomó tervem, amit szeretnék megcsinálni, ha már nem a gyereknevelésre, taníttatásra, lakáskasszára kell költenem a pénzem nagy részét, és nem akarom ezeket senki kedvéért feladni. Még kevésbé szeretném azt látni, hogy menyem/vőm elvárásokat támaszt velem szemben, és ellenem próbálja hangolni a gyerekemet. Kérni lehet, nyilván fogok magamtól is adni/segíteni, amennyi számomra belefér, de nem akarok se a gyerekem, se az unokám mártírja vagy cselédje lenni, még kevésbé menyem/vőmé. Letettem annyit az asztalra, hogy magam osszam be az időmet és a javaimat, és az életem vége felé tartva azzal foglalkozzam, ami jólesik.

Ez annyira relatív dolog... Nyilván rengetegen vannak, akik kihasználják a nagyszülőket (mint mostohatestvérem), de rengeteg esetben van jogos alapja az elvárásoknak.

Ahogy említettem, a mostohatestvérem, ugye... két gyereket szült, mindkettőt nagyanyám neveli szinte, legalább tíz éve megy ez így. Értük megy bárhová, futkos utánuk, vásárol rájuk, viszi őket ide-oda.

Mi a tesóimmal már felnőttek vagyunk, de a magunk idejében én voltam az egyetlen, aki még kiskorában részesült ebben a kitüntetett figyelemben, az öcsémnek és húgomnak már egyáltalán nem jutott belőle, pedig akkor nagyi is jóval fiatalabb volt :) Nem jött el semmilyen rendezvényünkre, nem látta a ballagásunkat, sem az esküvőmet, mondván, ő már nem tud elmenni odáig.

A két dédunokája óvodai ballagásán mindkét alkalommal ott volt, ahhoz nem érezte magát öregnek :) Sem a mostohatestvérem esküvőjéhez, sem a szülinapjaikhoz, meg úgy egyébként kiveszi a részét mindenből ott.

Mi már kiöregedtünk hál'Istennek ebből a játékból, de ha még egykorúak lennénk a gyerekekkel, jogosnak látnám az igényt anyám részéről, hogy velünk is ugyanúgy törődjön, ugyanúgy költsön ránk.

Az már más kérdés, hogy a mostohatestvérem jelenleg is igencsak többet kap tőle, de az már csak azért van, mert neki van pofája kihasználni őt, nekünk nincsen :)

Valóban azt látom, hogy túl sok az elvárás a nagyszülők felé. Tudomásul kellene venni, hogy mindenki magának szül. Nyilván segít az ember ha tud, de nem telepedhetnek rá a másikra. Másnak is van élete, szabadideje,jó esetben pénze, amivel szeretne ő rendelkezni. Milyen nyara van annak a nagyinak, akinek június harmadik hetétől szeptember 1-ig napi szinten gyerekre kell vigyázni,időre kelni( teljesen mindegy milyen fizikumban van), rohangálhat az unoka után, játsszon vele(mert ha nem elég aktív az együtt töltött idő, akkor jön a baj),vigye programokra, kösse le, plusz 1-2-3 gyereket etessen,vásároljon rájuk!, takarítson utánuk. Holott ő ezt már megtette a sajátjaival.

Szeretet ide vagy oda azt tapasztalom, a mai szülők zöme a lelket is kicsikarnák a nagyszülőkből, hogy nekik könnyebb legyen. Bár azt nem veszik figyelembe, hogy amikor a mi nagyanyáink nyugdíjba vonultak, nem 64-65 volt a korhatár. 50 körül szerencsétlenek 20 évvel ezelőtt már fellélegezhettek, aktív nagyszülőkké válhattak.

De tényleg könnyebb lebanyázni a nagyszülőket.

Kezdetként le kell szögeznem, hogy az "anyós/após" kijelentés hibás!

A gyereknek csak nagysülei vannak, anyai és apai nagyszülők.

A gyerek bármelyik szülőjének anyósa/apósa a másik szülő anyja/apja!

A nagyszülők erejükön felüli ajándékait tehát az ő gyerekeik várják el, akik belenevelik a gyerekükbe (az ő szüleik unokájába) a mindennemű támogatás elvárását.

Miert csak após, anyósra van kiélezve a kérdés? Nem a nagyszülőkről lenne szó? Mindegy melyikről...

nekem 62 évesek a szüleim, jól tartják magukat. Anyukám nyugdíjas 40 év után, apum még dolgozik. Nem várom és nem követelem tőlúk a segítséget, mégis sokat kapok. Tegnap hoztak a gyerekeknek ajándékot, nekúnk ebédet, csomó elrakott dolgot, paradicsomot, paprikàt stb. Gyerekek kapcsán is rengeteget segítenek. Mivel én ezt látom így szeretném majd én is intézni a gyerekeimet.

olvastam azt a kérdést, ami kapcsán írtàl... az adott nagymama nem 65 éves, a kérdező azt írta a skype a szórakozása és nem egy 89 éves mamáról van szó. Tudod én is azt mondom, hogy beleférhetne az idejébe, hogy kitakarítson és esetleg eltegyen néhány üveg befőttet, már ha van benne némi nagyszülői affinitás. De nem lehet mindenki egyforma, ezt el kell fogadni.

az én szüleim remek emberek ilyen szempontból és nagyon remélem, hogy tudom ezt majd viszonozni nekik és én is meg tudom majd adni ezt az enyéimnek.

Nekem nem fog megszűnni a szülői felafatkör, ha kirepülnek és családot alapítanak és nem az lesz a hozzáállásom, hogy felneveltem őket és akkor ölbe teszem a kezem. Ha pedig egészséges 60 éves leszek miért ne ülhetnék fel a vonatra??? Ezt nem is értem. Bár remélem akkor még v8gan autóval fogok közlekedni.

Akik most nagyszulok es szajkozzak a magadbak szultel lanyom dumat. Neg felneveltem ennyit annyit en kostnar csak szorakozom hagyjatok : tobbnyire bem voltak nagukrautalva tenylegesen gyerekekkel. Anno rende6ve volt az olcso szunidei tabor elerheto volt a bolcsi egy ido utan. A 60 as korosztalybak meg meg hafyomanyosan nafyszuloskodtek a szulei. Szoval fogalmuk sincs. Ok egy bekik ez har generacio. Toluk varni hulyeseg. Amelyik koztuk akar nagyszuloskodni az ugyis teszi magatol. Es elvezi bem kenyszernek erzi. Amelyik nem az meg nar par orat us ingyenbebisittnek fog kialltani felevben egyszer.

Joesetben egy csaladban el se hagzik ilyen hogy magadnak szulsz. Hiszen a tagabb csalad is osszetart. Es mindenki segit mindenkinek nem kihasznalas. Unokatesok ismerik egymast. Vallajak a szulok oket . Nagyszulok pedig azt az idot ami rajukjut unokabol szeretik. Es ezek nem kotelessegek hanem termeszetes mindenkinek. Es az is termeszetes, hogy amikor kell a gyerekek segitik a nar idos szuleiket. Oda vissza.

Az egesz kerdeskiiras csak akkor merul fel, ga szetestek a csaladi kapcsolatok. Elvarni neg total felesleges.