Mindenhol ilyen a leendő anyós-após? Ennyire nem érdeklődnek?

Sajnos én meg mindig a másik véglettel találkozom. Engem eddig mindenhol szinte faggattak. Én meg annak örülnék, hogyha annyira azért nem foglalkoznának velem. :)

Egyébként az a normális, amit ti csináltok. Ha vendég van, akkor azzal illik foglalkozni.

De a párod sem beszél akkor veled???

Nálunk nem ilyenek.

Nálunk a megszokott, a közvetlenség, mindenki, az egész rokonság ilyen tenyérbemászó, engem kicsit idegesít, mert én befelé forduló vagyok. Ezek a népek, meg nem hagynak békén sosem. :D

Sogorom most mutatta be nekünk(csak nekünk a férjemmel, anyóséknak még nem), az új barátnöjét, akivel 4 hónapja vannak együtt.

Ide jöttek szombaton és egy napig csak szenvedtem vele. Hiába próbáltunk beszélgetni vele mindenre nem vagy igen volt a válasz. Egyetlen szót sem beszélt, beszélgetést nem kezdeményezett, tényleg nehéz volt, már semmit nem tudtam neki mondani.

Aztán vasárnap felébredtek és mintha kicserélték volna. Reggel elkezdett velem beszélgetni, és mint normál ember mindenre volt témája, beszélt, kérdezett, és választékosan válaszolt.

Nálunk ugyanez van. A szüleim mindig készültek valamivel ha szóltam hogy vinnék valakit bemutatni.

De ha csak a barátnőm jött át, akkor is sütött apu pogácsát, vagy melegszendvicset vagy bármit.

Ha én megyek valahova, mindig azt érzem hogy útban vagyok. :S

Minden ember különböző. Vannak társasági, és zárkózott emberek, akiknek bőven elég a családjuk társasága. Ezt el kéne fogadni. Miért akarsz te minden áron a középpontban lenni? A te családod szeret, a párod szeret, miért kell, hogy egy idegen család foglalkozzon veled? Valószínűleg semmi rosszat nem gondolnak rólad, egyszerűen csak nincs energiájuk, belső indíttarásuk veled foglalkozni. Azt meg külön nem értem, hogy barátok családtagjainak miért kéne veled foglalkozniuk.

Lehet, hogy túlságosan próbálsz a figyelmükbe kerülni és ez irritáló. Kicsit fura, hogy veled mindenhol ez történik, nem gondolod? Én még nem nagyon tapasztaltam ilyet.