Mit csináljak ha ide jön anyósom?

Sajnálom kérdező! Úgy tűnik extra fafejű anyósod van. A férjedben lehetne annyi ész, hogy a sarkára áll és elmagyarázza a dolgokat az anyjának, nem pedig kihúzza magát a felelősség alól.

Ő nem akar konfliktust az anyjával, de te kezelj frissen szülten, egyedül két nagymamát, akik között óhatatlanul adódhatnak konfliktusok ebben az új helyzetben, meg tanulj meg gondozni egy újszülöttet, mikor közban esetleg kétfelől osztják a tanácsokat.

Kapjon már a fejéhez!

Illetve annak a válaszolónak a véleményét is osztom, aki írta, hogy nem úgy engedi el magát az ember az anyósa, mint az anyja előtt.

Anyu pont ott volt mikor elkezdődtek a fájások nálam. Sokat nem tudott tenni, de fogta a kezem és simogatott, mint mikor gyerek voltam. Ettől sokkal nyugodtabb lettem. Ha anyósom van ott max. feszültebb leszek tőle. Azon kívül szülés után csak a férjem és anyu látott szpotatni, másnak meg sem engedtem volna, hogy nézze. Vagy anyu előtt simán használtam a mellszívót, mászkáltam egy szál hálóingben szülés után a nyári hőségben.

Ezeket egy anyós miért nem tudja felfogni??? Hogy a menye nem akarja, hogy ilyen helyzetben lássa, hacsak nem kifejezetten kéri, hogy menjen?

Én nem értem mit kell itt így kiakadni. Igenis én is úgy vagyok vele, hogy a saját anyám előbbrevaló. Anyám nevelt, mosta a szaros picsämat, a mai napig tökéletesen beengedem, beavatom az intimszférámba, semmit nem szégyellek előtte. Anyósom ezzel szemben egy idegen nő, akit attól, hogy hozzámentem a fiához, huszonéves koromban kaptam az életembe, és soha nem lesz olyan bizalmas és intim a viszonyunk, mint a saját anyámmal. Miután megszületik az a gyerek, még az is lehet, hogy a fürdésben is segíteni kell majd nekem, olyan leszek mint a mosott szar, szoptatás, fejés, fájdalom, segítség a háztartásban stb. Jóhogy már ebben az állapotomban a saját anyámra vagyok először kíváncsi, nem anyósomra.

A kettő egyszerre meg azért ne legyen ott, mert gondolom nem egy hodályban laknak, hogy kényelmes legyen.

Én teljes mértékben megértem a kérdezőt, de itt csak az az egy baj, hogy a férje nem érti meg. Megnézném, ha az összes intim testtája szét lenne a férjének barmolva meg még egy tökéletesen új és fárasztó helyzetbe hoznák, akkor mégis kire vágyna? Mondjuk a kérdező -esetleg- beszólogatós hangos apjára (ha olyan)? Meg a kíváncsiskó anyósra, akki azt mondaná, hogy ugyan Fricikém ne szégyelld a fitymád helyét láttam én már olyat, hadd nézzem, hogy csinálod? Vagy inkább a saját szüleire, legalább pár napig?

Anyós meg a fäszért sír nézeti még az unokát, amíg él, egy hetet kibír.

Szerencsére az én férjemnek több sütnivalója meg együttérzése van, így nem kéne ilyenekhez folyamodnom, de a kérdező, jaj anyucikámat ne bántsuk meg férjénél én is bevetném amit a majom anyós. Hullanának a könnyeim mint a záporeső, még akár fenyegetőznék is.

"Amúgy abban igazad van, hogy jobban szeretnéd anyudat, de a párod meg mondhatja, hogy ő meg az ő anyját szeretné jobban. :D Mindkettőnek pont ugyanannyi joga van látni a gyereket, kérdező..."

Nem a férje szült, nem a férjének kell esetleg segíteni, hogy a begyulladt mellét hogyan masszírozza, nem a férjét kell majd meztelenül besegíteni a kádba zuhanyzoni, ha a gátmetszéstől/császárvágástól nem tud majd egyedül bemászni meg ilyenek. Rohadtul nem ugyanaz!