Ti hogyan ítélitek meg a helyzetünket? Anyósom ellátása miatt komolyan gondolkodok a váláson.
Próbálom röviden leírni a helyzetünket. Anyósom 6 éve nálunk lakik, sajnos alzheimeres, nem lehet már egy pillanatra sem egyedül hagyni. Amikor hozzánk költözött, még itthon voltam a 3 gyerekkel, vagyis épp a legkisebbel, tényleg nem jelentett sokkal nagyobb pluszt a főzés, mosás, takarítás, stb. azáltal, hogy Ő is itt lakik. Meg is csináltam szívesen, jó a kapcsoltunk, Ő is sokat segített rajtam anno a gyerekek körül, amit nem felejtettem el. Aztán másfél éve visszamentem dolgozni és mostmár az ellátása, gondozása így nagyon nehéz. Ugye ott vannak a gyerekek, akikkel tanulni kell, a háztartás, a minden... Rengeteget romlott az állapota, állandó felügyeletet igényel, ezért egy ápolót fogadtunk, amíg én dolgozom, Ő van itt Vele. Viszont én főzök Neki minden nap (nekünk ugye már nem kellene, mert mindenki munkahelyen, iskolában, stb. eszik), én viszem a szabit kivéve orvoshoz, én hallgatom meg ezredjére a kis történeteit, én rakok utána rendet (tényleg olyan, mint egy gyerek sajnos), én keresem az elfelejtett helyre tett dolgait, én mosok, takarítok, csinálok mindent és elegem lett őszintén. Merthogy van egy lánya is, aki a fél éves babájával van otthon és semmit nem vállal az egészből, Neki csak addig kellett a nagymama, amíg a nagyobb gyerekükre még tudott vigyázni. Eleinte beszállt a költségekbe, mára már az is elmarad, így az áplónőt is mi gazdálkodjuk ki. A férjem is az első években sokat segített, de mára már úgy érzem, hogy az egész gondozási feladat egyedül az én vállamat nyomja, holott alapvetően szerintem ez a gyerekek feladata lenne, nekem kellene itt-ott besegíteni és nem fordítva.
Próbáltam a férjemmel, sógornőmmel is beszélni, jöttek a nagy ígéretek, de semmi nem változott. És belefáradtam. Ne értsetek félre, szívesen segítek anyósomon, nagyon szeretem, de egyedül nem bírom.
Szóval hosszas könyörgések, tépelődések után fogtam a gyerekeket és eljöttem anyukámhoz, egyelőre néhány hétre. A gyerekeknek azt mondtam, hogy kirándulunk egyet a mamához (az ország másik felében laknak), nem akartam még Őket beavatni, hogy mekkora a baj. És az a durva, hogy mennyire jól érzi magát mindenki, köztük én is. Évek óta nem tudtunk sehova se menni, most mindenki felszabadult egy kicsit.
A férjemmel egyébként ezt megelőzően nagyon jó volt a házasságunk, nagyon jó apa, imádja a gyerekeket, de ezen marhára elsiklott a kapcsolatunk. Mert én kértem, hogy beszéljen a tesójával, hogy Ő is vállaljon már valamit, de nem lett foganatja. Szerintem még helyre lehetne hozni a házasságunkat, de ahhoz gyökeres változtatásokra lenne szükség és nem később, hanem azonnal. Mert a férjem is belekényelmesedett az egészbe, ami nyilván az én hibám is, mert mindent megcsináltam. Persze csak addig, amíg a 24 órába belefér, utána meg hiába szóltam, kértem segítséget, nem történt semmi.
Most próbálgatja, hogy milyen nehéz is az édesanyját ellátni, eleinte telefonon azt mondta, hogy minden rendben, megoldja, de néhány napja már kérdezgeti, hogy mikor megyünk haza.
Szerintetek? Tudom, hogy összetett, de mit lehet ilyenkor csinálni, ami mindenkinek jó?
Csak halkan jegyzem meg, hogy egy otthonba nem kerülhet be valaki egyik napról a másikra. Több hónapos procedúra meg várolista nélkül is. Orvosi igazolasok, jegyzői jóváhagyás, nyugdijfolyosito igazolasa. ..
A házat se lehet egyik napról másikra eladni. Szerdán el költözött kérdező, pénteken már el is adtak a házat. Persze. Amennyiben anyós valóban Alzheimeres m meghatalmazast sem írhat.
Anyósom még nincs az otthonban, ezt valóban eddig nem írtam. Az igazolások nagy részéről tudjuk, hogy be kell szerezni. Azt is tudjuk, hogy az még idő lesz. Várólista tényleg nincs. A 3 otthonból, ahol voltak, csak egynél kellett volna várni.
Nem a ház eladásra ment a dolog, nekem van saját házam, nem kell a másé. A fennmaradó pénz pedig nyilván anyósom számlájára kerül, azt kezd vele, amit szeretne.
Meghatalmazásról sem volt szó, anyósom írt alá mindent. Egyébként pedig ha jól tudom, amíg a bíróság nem helyezi gondnokság alá, addig bármilyen ügyben eljárhat egyedül is.
Én is dolgozok, napközben egy ápolónő volt itt, amikor eljöttünk anyukámhoz és a férjem dolgozott, akkor is Ő felügyelte, de erről is írtam korábban.
Igen, a kérdést szerdán írtam ki, de már benne volt, hogy 'Most próbálgatja, hogy milyen nehéz is az édesanyját ellátni, eleinte telefonon azt mondta, hogy minden rendben, megoldja, de néhány napja már kérdezgeti, hogy mikor megyünk haza.' Most lesz két hete, hogy eljöttünk, holnap megyünk haza. Sehol nem volt szó 4 napról, ilyet nem írtam.
Köszönöm még egyszer a válaszokat!
1. és 16. válaszoló vagyok.
Örülök, hogy jól alakultak a dolgaitok.
A kétkedőknek. Magán otthonokba sok helyre nincs várólista. Emellett egy ház, ha már van rá vevő néhány nap alatt eladható.
"Csak halkan jegyzem meg, hogy egy otthonba nem kerülhet be valaki egyik napról a másikra. Több hónapos procedúra meg várolista nélkül is. Orvosi igazolasok, jegyzői jóváhagyás, nyugdijfolyosito igazolasa. .. "
LOL. Hány családtagod került már otthonba? Ha megvan a beugróra, akár már másnap mehet..
Azt gondolom, hogy ebben a történetben mindenki nagyon korrekt volt, kivéve a férjed tesóját. Le a kalappal előtted a 6 évért, a férjed előtt, mert jól dóntött és nagyi előtt, mert rugalmas volt.
Sok boldogságot!
Mi mikor kiválasztottuk a lakást, akkor szombaton néztük meg, kedden már az ügyvédnél voltunk. Azért nem hétfőn, mert az eladó hétfőn nem ért rá. Amúgy ahol anyukámék laknak, ott ácsingóznánk egy házra, de nincs meg a pénzünk. Mostanában kirakták, hogy eladó. Amelyik nap kirakták megláttam a táblát, rögtön arra gondoltam, hogy ha meglenne a pénzünk már csengetnék is, hogy papírozzunk... Nem mindenki árulja hónapokig a lakást/házat, főleg, ha már eleve kinézte valaki, vagy jó ingatlan, jó helyen jó áron.
Anyám hobbikertet adott el, felrakta apróhirdetős oldalra, fél óra múlva telefonáltak, hogy ha megfelel fél óra múlva megnéznék melyikről van szó, és ha azon az oldalon olyan fekvéssel, akkor nekik kell is. Mondta jó. Miközben ment ki a hobbihoz, már telefonált más is, és teljesen el volt keseredve, hogy lemaradt, és a lelkére kötötte, hogy azonnal hívja, ha amazoknak nem kell. Kellett. Azóta se érti hogy van túl olcsón adta, vagy mi a fene, hogy ilyen hamar ráugrottak ketten is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!