Ferjem naponta hivogatja az anyjat aki itt lakik 5 percre tolunk. Fel orakat dumalnak. Szerintetek normalis ez?

Nálunk ebből a szegény anyu effektusból az lett, hogy anyuka a porszívózáshoz (és nem túlzok, tényleg!) át akarta hívni a város másik végére párom úgy, hogy két nagyobb testvére volt otthon. Ez volt az a a pillanat, amikor betelt a pohár, és kijelentettem, hogy amíg anyuka a hátsóját sem képes egyedül kitörölni, addig itt nem lesz gyerekvállalás, mert ha nekem anyuka akkor akar vasalni, amikor az a gyerek beteg és picifia konfrontálódás helyett, szegényanyu effektusból ott köt ki, az senkinek nem jó. Ezt gyerekként végigéltem, az én gyerekem nem fogja.

Azt gondolom, azzal, ha csak dumál, telefonál, még nincs probléma, van. Ha viszont anyós egyszercsak megjelenik, vagy elvárja hogy picifia ugribugrizzon körötte, az már sok. Én csak 22 vagyok, anyum a szomszédban lakik és mindig a legjobb barátom volt - mindent tud rólam, egyke vagyok és mindig anyuci egyetlen pici lánya leszek, akire éveket várt, ráadásul édesapám már nem él, tehát anyu tökegyedül van a szomszédban - mégse beszélünk ilyen sűrűn.