Melyik lehetőséget választanátok? Melyik "éri" meg jobban nekünk? (anyós lakhatása)

Segítsetek neki bentlakásos munkát keresni,pl. házvezetőnő. Vagy vannak olyan cégek, ahol van munkásszállás és automatikusan vonják a béréből hó elején a lakhatás költségét. Végülis akkor az egész ország szóba jöhet munkavállalási szempontból, mert nincs hova mennie, tehát lehet válogatni.

Lakást én se vennék, egyrészt a felhalmozódó tartozások miatt, másrészt nehogy odaköltöztessen haverokat akiket soha nem tudtok kitenni. Amúgy ha meg ráíratjátok pl. a vizet nevére, de nem fizeti addig sose fogja újra bekötni a vízmű, amíg nincs kifizetve,mindegy kinek a nevén van az óra. Szóval ha valamikor ki is költöztetnétek, akkor se lehetne használni a lakást amíg valaki ki nem fizeti a felhalmozódott tartozásokat. Illetve ilyen hozzáállással tuti brutál számlákat csinálna, részegen nyitva felejti a meleg vizes csapot 1-2 napra stb...

Lakást csak is úgy vennék, hogy közelebb, illetve magamhoz kérném a számlákat, majd átmennék anyóshoz és leülnénk elszámolni minden egyes hónap elején. Ő a kezembe adja, én kifizetem. Ha ennyire megbízhatatlan, akkor biztosan nem bíznám rá a saját lakásom fenntartását, mert az megint rajtam fog csattanni. Illetve ilyenkor lenne arra is lehetőség, hogy szemmel tartsam mennyire lakja le a lakást.

Egyébként most azt csinálnám, hogy odautaznék és megbeszélnénk a lehetőségeket. Hogy ő mit gondol még is hogyan tovább, illetve ti is elmondhatjátok, hogy nincs több segítség, mert egyszerűen nincs erre lehetőségetek, amikor látjátok, hogy így sem jut egyről a kettőre és pont. Nem vagytok végtelen és kimeríthetetlen anyagi forrás, ezt vegye tudomásul. Itt elő is állhattok azzal, hogy egy hozzátok közeli kisvárosban hajlandóak vagytok venni a saját nevetekre egy garzont, amiben ellakhat, de csak és kizárólag ezzel és ezzel a feltétellel. Ha megszegi, akkor kereshet magának albérletet ismét. Ha kell, akkor minden második héten a nyakára járnék az új lakásban. Ha befektetésnek szánjátok, akkor fontos, hogy figyeljetek az ingatlan állapotának megőrzésére, rendesen karban legyen tartva.

Szerintem ha tényleg képesek vagytok ekkora áldozatot hozni érte (gondolom jobb helye is lenne annak a pénznek) és ezt sem lenne képes értékelni, akkor őszintén megérdemli, hogy utcára kerüljön! Tovább megyek... Egy lakás megvétele nem egy hét az elhatározástól számítva, általában nem is kettő. Nyugodtan menjen és akár töltsön el egy-két hetet egy hajléktalan szállón, vagy a híd alatt, hátha az elegendő lecke lesz neki, hogy megtanulja értékelni a segítségeteket.

A bentlakásos munkákat azért nem tartom jó ötletnek, mert csödörből vödörbe megoldás lenne. Ha iszákos, semmirekellő alak, akkor jó eséllyel 2 hét után ugyanaz lenne a helyzet, mint most.

Beszélgessetek vele az elvonó lehetőségéről is. Lehet, hogy nem olcsó, de 2-3 hónapra el lehetne küldeni egy bentlakásos helyre, ti pedig addig kitalálhatnátok, hogy hogyan tovább. Ha belátja, hogy segítségre van szüksége, az már jó kiindulópont lenne.

Ha vesztek neki lakást, akkor jó eséllyel be fog költöztetni embereket, hogy abból fedezze a kiadásait. A lakás pár éven belül tökéletesen le lesz lakva, a cigitől büdösek lesznek a falak.

Egyetlen dolog lesz változatlan: havonta hívni fog titeket, hogy segítsétek ki valamennyivel. :(

Adja bajba jutottnak segítséget, és emlékezni fog rád - ha megint bajba jut.

Szerintem a lehető legrosszabb dolog, hogy gyerekként kezelitek. Kezeljétek felnőttként. Ő dolga, ő élete, ő döntése. Felnőtt ember.

Én mondjuk nem tekintenék befektetésnek egy egy szobás garzont. Ezek a házak már most 30-40 évesek Anyós még csak 48 éves. Még elél vagy 30-40 évet. Mire kihal a lakásból, addigra csoda lesz, ha áll még az a ház egyáltalán... Addig áll benne a pénzetek, fizetitek a rezsijét, mert segélyből nem fog kijönni, na meg, biztos tető lesz a feje felett, simán elengedi magát majd. Egy normális anyának vennék, de egy ilyennek?

Nem szép dolog talán a családot magára hagyni, de van amikor valakivel már nem tudsz jót tenni, csak magaddal rosszat. Akkor azt kell mondani, hogy család ide, család oda, arra van az ajtó és ne keressen többet, legyen az szülő, gyerek, mamika, unokatesó stb.

Esetleg megegyeznék vele abban, hogy elvonul valami bentlakásos intézménybe elvonóra és ha végzett meglátjuk mi lesz. Addig is több időtök van dönteni, meg lehet látni, hogy egyáltalán mentek-e valamire vele.