Anyósom úgy érzem különbséget tesz a férjem és a lánya (sógornőm) között, illetve az unokák között, szerintetek? A többi lent.

Ezt így a férjem nem veszi észre, mert az anyósom nagyon mézes-mázos, iagzából velem van baja, nem a legjobb a kapcsolatunk.Nekünk van egy 3,5 éves kisfiunk. Nagyon messze lakunk anyósomtól (ország másik vége),így nincs túl gyakori személyes találkozás. Sajnos nem kíváncsi a mi kisfiunkra, nagyon ritkán jön el megnézni, ami a legrosszabb, hogy nincs iagzán jó, bizalmas kapcsolata a gyerekkel sem, mert soha nem játszott vele, csak ül és elvárná, hogy a gyerek mintaszerűen viselkedve csendben játsszon el egész nap egyedül. Úgy gondolom a jó unoka-nagyszülő kapcsolathoz kellene az együtt játszás, a közös élmények. A kisfiam nagyon eleven, így bár nem mondja ki az anyósom, sőt másoknak azt mondja, hogy mennyire szereti, látom, hogy a gyereket a személyisége, temperamentuma miatt nem tudja elfogadni. A sógornőmet (és a sógoromat) másképpen nem tudom leírni, de egyszerűen bálványozza, nem egészséges majomszeretettel csüng rajta. Minden úgy jó, ahogy ahogy ők csinálják, én burkoltan mindig csak a kritikát kapom. Anyagilag is különbséget tesz (sógornőméket segíti sokkal jobban, a férjemnek előadja, hogy nincs pénze), de engem nem az anyagi oldal érdekel.A sógornőm eddig nem tudott szülni, így mot örökbefogadtak egy kisbabát. Nekem nagyon rossz érzés azt látni, hogy anyósom azt a babát sokkal jobban szereti (az nem lenne gond, ha ugyanúgy szeretné), mint a vér szerinti unokáját.Szép dolog persze, hogy örökbefogadtak, de nekik így lehetett gyerekük, ezért nem kell szerintem szennté avatni őket. Nekem sajnos nagyon problémás terhességem volt (nem volt biztos, hogy megszülhetem a babát, genetikai vizsgálattól kezdve minden volt), de ott egy szemernyi iagzi, szívből jövő aggódást nem láttam rajta. Az örökbefogadott babát még pár naposan megnézte a kórházban, a mi kisfiunk 1 hónapos volt, amikor először látta. Igazán az fáj, hogy a saját vér szerinti unokája nem kell neki, már arra is gondoltam, hogy mivel velem nem jó a kapcsolata, ezt vetíti ki a gyerekre + még a kisfiam sem egy csendben ülő kiangyal típus. Mi a véleményetek?