Jól gondolom, hogy direkt szurkálódnak vagy túl rosszindulatú vagyok?

Valóban 15 évesek lehetnek, akik csak élvezik a beszólást, és a kötekedést. Látszik ez abból is, hogy ami egy kicsit is véd engem komment, azt lepontozzák. Valószínűleg olyanok, akik életükben nem is voltak anyós-após jelölteknél, és csak elméletben tudják a dolgokat.

Ha már mindenki a kommentekből másolgat, akkor én is megteszem: „teljes mértékben elvárod a maximális kiszolgálást” „kijár, hogy körbeugráljanak” Egyedül a reggel NAPI 1 CSÉSZE KÁVÉT várnám el lefőzve, és az nálam nem jelent maximális kiszolgálást.. : )

Nem várok el kávé felszolgálást, és azt sem hogy egész héten nekem főzzenek.. de főznek maguknak is, azzal a lendülettel nekem is lehetne otthagyni a termoszban.

11-06 21:17: „miért gondolod, hogy bárkit is érdekel, hogy te hány kanál cukorral iszod a teát?? Beleteszed amennyit akarsz és kész!!! Jézusmária!! „ Ez a mondat egyenesen hülyeség, a teát úgy készítik ők, hogy a kancsóban ízesítik és aztán öntik a pohárba, tehát esélyem sincs annyival inni amennyivel szeretném, azt hittem ez elég egyértelmű volt. Nagy teás nem vagyok, de még a pohárba is kiöntötte, így bunkóság lett volna nem meginni.

Inkább szerintem az a félelmetes, hogy gyakorikérdésekre jársz olyan célból, hogy teljesen kifordíts történeteket, és szépen körítést írj hozzájuk. Jó kis történteket írsz, de ez nem ide való az én kérdésemhez, próbálkozz más fórumokon!

A kérdés csak annyi volt, hogy direkt szurkálódik-e, nem pedig az hogy szeretnek-e, mert igenis szeretnek, várnak, próbálnak rábírni, hogy többet maradjak. és áradoznak rólam a távollétemben is.

Kedves válaszoló, örülök is annak hogy azért nem olyan szörnyű az anyós-jelöltem, mint te : )

A szendvics-ebéd annyira nem tetszett, de önmagában ezzel nem volt bajom, és nem is írtam, hogy baj van vele.

Más házában nem fogok főzőcskézni, én sem örülnék, ha valaki a házamban beleütné a konyhai dolgokba az orrát, nem úgy rakná el az edényket ahogy én szoktam stb.. Régebben volt hogy mondtam a barátomnak, hogy pakolja el a cuccokat a szárítóból(én nem tudom mi hova való) és akkor elmosogatok, ő pedig azt mondta, hogy nehogy nedves legyen még ne rakjuk el.(pedig kora délelőtt mosogatott el a nővére, ez pedig késő este volt már). Én otthon már régen elpakoltam volna ennyi idő után Szóval ezzel csak azt szeretném írni, hogy ahány ház annyi szokás, amelyet én nem ismerhetek, vagy én máshogy csinálok. Néha az ember kevesebb kárt csinál, ha nem csinál semmit.

Ott van pl a tányérelpakolás. Nem tudom hogy akik írták, hogy vannak vele, de én meghalnék szégyenemben ha fiam barátnőjének kéne az én családom után elpakolni. Neki ha nem vagyok ott, akkor is ugyanúgy el kell elpakolni, ha meg ott vagyok plusz egy tányér, és ennyi. Nem várnám el, hogy az egész család után pakolásszon.

A kalácsos sztorinál pedig mindenki megnyugodhat, mert a végén kértem egy szelet kenyeret, de nem ezen van a hangsúly! Hanem azon hogy nem tette oda. Kicsit olyan típusúak, hogy szeretik az akaratukat másokon érvényesíteni, ha ő kalácsot szánt ebédre, akkor kalács lesz, nehogy megmaradjon már, a kenyér meg jó lesz a vacsi mellé.

Nem azt mondom hogy egy évben egyszer megyek oda, de ha azt nézzük hogy hányszor voltam idén, maximum hat lenne a szám, az azért nem olyan sok, és mivel 3 óra oda az út, így egyértelmű, hogy akkor már ott is alszom.

Ott van a nővére, aki teljesen normális, ha otthon van, mindig vár a kávé az asztalon, elkészítve, cukorral tejszínnel!(amit nem is várnék el egyáltalán) Egyszer áthívott aludni amikor a városukban voltunk, és amikor beléptünk házi készítésű kókuszgolyó és sajtos rúd várt, egyiket sem egy nagy ördöngösség elkészíteni, de mégis annyira sokat jelentett, hogy az hihetetlen! Azt hiszem ha valaki ennyit tesz a vendégekért, akkor már azt mondhatom, hogy ez maximális vendégszeretet, és ennél nem is kell több. Ő sem szakadt bele, és mi is nagyszerűen éreztünk magunkat, szerintem ezt így kell csinálni : )