Hogyan mondjam el anyósomnak, hogy apósom meg fog halni?

"A betegnek soha nem mondják meg. Hát elég baj és gerinctelen dolog."

Szerintem ezt az orvosok jobban tudják. Egyrészt, nem is minden beteg érdeklődik. Lehet azért, mert nem akarja tudni? Anno nagyapámnak sem mondták meg, ráadásul mindig mikor valami kis rosszabb hírt tudott meg magáról, akkor tépte ki az infúziót, meg "dührohamot" kapott, meg teljesen ki akadt, hogy úgy is meg fog halni. Régebben öngyilkos is akart lenni. Neki tényleg jót tett volna, ha az arcába kapja, hogy maga meg fog halni. Egy idő után rájön az ember magától is, de addigra meg elfogadta.

Nem tudom, beszéltél-e már az anyóssal.

Én lehet, hogy azt csinálnám, hogy leülnék vele beszélgetni, megkérdezném, hogy hogy van, és amikor a papára terelődik a szó, akkor elmondanám, hogy amikor beszéltem az orvossal, sajnos nem voltak túl bíztató hírei, elképzelhető, hogy fel kell készülnünk a legrosszabbra rövid időn belül. Lehet, hogy az lenne a legjobb, ha minél több időt töltenének vele, mert nem sok lehetőség lesz rá. VAgy valami ilyesmi.

Szörnyű helyzet, nem voltam még ilyenben, és nem is szeretnék, nem írigyellek, de sajnos ezt túl szépen nem tudod közölni. :(

Majd írd meg, hogy mi volt.

Kitartás.

Nálunk a következö volt szitu.apukám leültette a tatát és egyszerüen elmondta hogy a mama rákos és az orvos szerint nem fog rendbejönni.Bár a tata ebbe nem nyugodott bele de el lett mondta.

A dédmamám halálhirét pedig én mondtam el gyerekként a mamának.