Anyósjelölt. Olyan tipikus idegesítő "mindenbe belekötök" anyósjelölt. Ez mindig ilyen lesz? Törődjek bele?
Előre is bocsi, de hosszú lesz, köszönöm annak aki megtisztel azzal hogy elolvassa :)
(bunkó válaszolók kíméljenek, inkább lapozz ha nem tudsz értelmesen hozzászólni)
20 éves lány vagyok, a barátommal (28) több mint másfél éve vagyunk együtt. Anyagi okokból az édesanyjával él még, egészen addig marad ez így ameddig nem sikerül összeköltöznünk (még idén szeretnénk).
Anyuka az elején egész jó fej volt, aztán szép lassan megismertem és rájöttem hogy nagyon kétszínű egy némber...
Kezdem azzal, hogy beteg, de nem annyira amennyire bemeséli magának. Túl van két szívrohamon, és érszűkület van a lábában, emiatt nem mozdul ki otthonról, szinte soha. Az orvosa szerint pont hogy sétálnia kellene, de nem, ő meg van győződve róla hogy az csak ártana neki. Ül a szobájában, rejtvényt fejt, tévézik, és mindent jobban tud másnál.
A fiával nemigen beszélget, mert a barátom nem éppen az a toleráns típus, nem képes arra hogy elbeszélgessen órákon át valakivel a semmiről, ezért az anyja állandóan b*szogatja, hogy olyan flegma, meg bunkón válaszol mindenre, pedig igazából csak annyiról van szó, hogy hülyeségeket kérdez, vagy teljesen köztudott tényeket közöl... (meg persze a hátam mögött mondja hogy ennek én vagyok az oka, mert mióta összejöttünk, a fia azóta ilyen).
Reggelente, ha a fia 5 perccel később ér haza a kenyérrel a pékségből, akkor már hisztizik, hogy nincs ideje megcsinálni a szendvicseket... 2 darab szendvics, egyenként 2 kerek percet vesznek igénybe, de anyósjelöltnek pontosan fél óra kell hozzá.
Nemrég azt hallottam vissza a barátomtól, hogy anyós szerint ő(mármint a barátom) miattam nem úgy áll hozzá a politikához, ahogy eddig. (Szavazáskor megkérdezte hogy szavazok-e, mondtam hogy nem, mert hidegen hagy az egész politika, a barátom meg időközben kiábrándult a Fideszből).
Szóval szép lassan jön az elkerülhetetlen "mindennek én vagyok Ő oka" szindróma... persze ezt sosem mondja a szemembe, és idegesít hogy a hátam mögött hordd el minden szarnak. Mindenről tudni akar, a fiától szinte minden pénzét elveszi, mégis mindig azt hallgatjuk, hogy a barátom csak költi az ő (az anyja) pénzét (mintha a barátom fizetése nem is a barátomé lenne), és hogy mennyire szarban vannak anyagilag. Bevásárolni, amit persze mi csinálunk, fél méter hosszú listával megyünk aminek a háromnegyede édesség és nassolnivaló, meg csupa teljesen felesleges holmi, pár dolog kivételével. Nem főz, csak hétvégén, mégis annyi cuccot vásároltat, hogy egy séf megirigyelné. Hétközben rendelt kaját esznek (ami színvonalon aluli, de "azt kell venni, mert az olcsó". Folyamatosan raktároz, a fagyasztója tele (teljesen, dugig tele) van hússal ami évek óta bent van, mert mindig frisset vetet. Rengeteg étel van amihez nem szabad hozzányúlnunk, mert "eláll", helyette megint csak másikat vetet, majd a tudta nélkül dobáljuk ki a hónapokkal ezelőtt lejárt ételeket.
Ha a szomszéd reggel mos, az a baj. Ha este mos, az a baj. Ha rántottát sütök a konyhában büdös lesz, ne csináljam, mert nem szellőzik ki a konyha. Ha kinyitom az ablakot, baj. Ha nem nyitom ki, meg az a baj. Ha reggel nem teszem fel az ágytakarót a barátom ágyára, mert sietek és elfelejtem, trehány vagyok... és még sorolhatnám.
Nagyon igyekszem a kedvére tenni, mindig barátságos vagyok vele, mindig mosolygok, általában ő is, aztán meg ilyeneket hallok vissza amit fent is említettem.
A barátom már alig várja hogy lelépjünk...
Ez az első kapcsolatom, hosszútávra tervezünk, nem volt még anyósjelöltem, ezért írom ki a kérdést. Ez mindenhol ilyen? Törődjek bele, jó pofizzak akárhányszor a páromnál vagyok?
Már látom előre, hogy anyós akkor is irányítani akar majd mikor már nem lesz közünk hozzá....
Jöhetnek az "irigylem a problémáidat" kommentek, de ha másfél éve hallgatja a z ember, akkor azért már unalmas a dolog. Gondolom megértitek :)
Tudjuk hogy hogy van a családi pótlék, rákérdezett anyám az illetékeseknél. Levizsgázom, befejeztem a sulit, és a jövő hónapban már nincs családi pótlék. Teljesen tisztában vagyunk vele, és le is lehet szállni a témáról.
Köszönöm az eddigi válaszokat, szívesen veszem a többit, ha a kérdéshez kapcsolódóan jönnek :)
Már meg ne haragudj kedves kérdező, de itt oltogatod válaszolókat, függetlenül attól, hogy ki milyen választ írt neked, és még anyósod a kiállhatatlan perszóna, mi?!
Egy kicsit szállj magadba, és gondolkozz!
Akik segítettek, azoknak megköszöntem, esetleg válaszoltam, és felpontoztam őket. Azokat is akiknek nem egyezett a véleménye az enyémmel. Akik pedig nem a kérdésemre válaszoltak, hanem egyetlen egy elejtett mondatomon lovagolnak (amit már bánok hogy odaírtam) azoknak nem köszönöm meg, de még csak fel sem pontozom őket.
Nem a kommentekkel van a baj, elfogadom ha más a véleményetek, de csak ha a témához kapcsolódik. A kérdés nem a családi pótlék, meg a korom, meg édesanyám pénzügyei, meg a majdani munkám és keresetem voltak. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!