Nem kértem a szívességet, mert már egyszer elküldött a fenébe, most meg ez a baj?
Annó apóstól kértem szívességet párszor, fuvarként, ha már úgy is egy helyre megyünk. Volt egy kis összezördülés, amiben én tényleg nem voltam hibás, akkor kijelentette, hogy a továbbiakban felejtsem el.
Most úgy alakult hogy nem tudtam az előre kitervelt időpontban lemenni, hanem pár órával később, és addig a mcdönciben szórakoztattam magam, majd most elindultam a következő vonattal.
Teljesen kiakadt, hogy mi az hogy én inkább vonattal megyek, mint vele, hogy akarok én a család része lenni?
Hát istenem, ha már egyszer elküldött a bús 3,14csába, akkor nem fogok neki könyörögni...
Barátnőm sírva hívott, hogy inkább ne menjek mert balhé lesz, hát nem akarok meghátrálni!!
Szerintetek?
"Gorcsev rövid tűnődés után szomorúan így szólt:
- Mondja uram... egy kérdésem volna: ha teszem azt, valaki szereti a leányát, és az illető különben jó férje lenne, megtagadná tőlük atyai áldását csak azért, mert a vőlegény önt megverte valamikor? Persze alapos verésre gondolok."
Rejtő: A 14 karátos autó.
:)
őszintén szólva örülnék neki, mert akkor többet nem kéne mennem :D
ott rúg belém ahol tud, mert nyilván neki van pénz, ő az úr a háznál én meg egy kis senki diák vagyok...
megfogadom a tanácsod, nem hátrálok meg, max az esti vonattal visszajövök
megtörtént a találkozás, várható volt ami történt
hirtelen nagyon megértő lett, és megpróbált beállítani haragtartó hisztis hülyegyereknek, pedig ő már rég elfelejtette...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!