Anyósom mondott igazat, de én inkább jól összevesztem vele. Mivel engeszteljem ki?
Van két kislányunk, 5 és 7 évesek.Most hétvégén az anyósomnál voltak, de már szombat este hívott, hogy menjek értük. Mikor odaértem teljesen ki volt akadva, hogy a lányok a megölték a macskáját. Tudni kell, hogy ez a nagyon édes, okos cica volt a "társa" mióta apósom elhunyt. Nagyon szerette az egész család, a lányok is mindig mondták, hogy legyen nekünk is egy Moriszunk (így hívták). Ezért nem is hittem el amikor azt állította anyósom, hogy csak a lányok tehették be a kutya kennelbe, mert oda, máshogy nem tud bejutni macska. Nagyon összevesztünk ezen, mert én bolond azt hittem, hogy csak nem akarja, hogy a csajok ott aludjanak.
Tegnap este viszont megtörtek, és bevallották, hogy irigységből beengedték Moriszt a kennelbe.
Nagyon nagyott csalódtam bennük.Nagyon jól tudják, hogy anyósomnak milyen fontos az a macska, és a nagyobbik már azt is tudja, hogy ez állatkínzás.
Szégyellem magam, de olyan ideges lettem, hogy eljárt haragomba a kezem. Sose bántom őket, de ezt nem tudtam szó nélkül hagyni.
Anyósom nem fog egy bocsánat kéréstől meghatódni, mivel még én vádaskodtam. Ma felhívtam, de elég barátságtalan volt. Ötletem sincs mivel tehetném jóvá. Egy új cicán gondolkodtam, de azt lehet, hogy csak jobban a szivére venné.
Nem is tudom. Nagyon kicsik voltak még amikor egyedül maradtunk. Próbáltuk a férjem betegségét titkolni előttük, illetve előtte, mert a kicsi még két éves se volt. Mikor elment sokat beszélgettünk, megértette, hogy miért nincs velünk. Akkor az ovónők azt tanácsolták, hogy nincs szükség szakemberre, mert teljesen jól fogatta, és lehet többet ártana, mint segítene. Nincs szeretetben hiányuk sem. A szüleim és a többi rokon is sokat foglalkoznak velük, én is sokat vagyok itthon velük.
Nem hiszem, hogy a férjem hiánya miatt történt, de mindenképp felkeresek egy orvost, legalább tanácsot kérni.
Ezen a mondaton megakadt a szemem: "A férjem nem tud segíteni, már három éve nincs velünk"
Hmm... mi történhetett?
Lehet sajnálni szegény cicát, meg a szegény nagyit itt, de ez most másodlagos.
A két gyerek pedig nem szörnyeteg! És ismét írom, nem azon kellene aggódni, hogy anyós mikor és hogyan bocsát meg, hanem azon, hogy mi játszódott le a kicsik fejében, miért voltak féltékenyek, miért lettek érzelmileg így elhanyagolva, miért akarták elpusztítani a macskát, és miért nem érezték a tettük súlyát. Vagy ha a nagyobbik érezte is, mi bontotta le benne az erkölcsi gátat, hogy gyilkoljon.
Van egy sejtésem, megtartanám magamnak.
Vidd el a kicsiket szakemberhez.
A nagyobbik lányod olyan mint egy pszichopata. Olvass utána szerintem, mert nem normális viselkedés ez a részéről, a kicsire is figyelj oda mindenképp! Vidd el őket szakemberhez, mert a későbbiekben rosszabb is lehet.
A nagyit pedig próbáld kiengesztelni, egy darabig a két gyereket ne is vidd hozzá, ha meg igen, kérjenek őszintén bocsánatot tőle, bár lehet az is kevés lesz számára.
Sajnálom a kialakult helyzetet, gondolom nem láttak tőled ilyet soha, de hát van akinek a vérében van a gonoszság.
"de hát van akinek a vérében van a gonoszság"
"pszichopata"
"Szvsz megérdemelné a "hercegnő", hogy egyszer őt kapják el a kutyák, de rendesen. Feltehetően megszabadulna az emberiség egy leendő sorozatgyilkostól"
Ti nagyon h*lyék vagytok. Jó, hogy villamosszékbe nem akarjátok ültetni a két kislányt.
Tehát, az 5 és 7 éves lánygyerekeid "irigységből", készakarva megöltek egy élőlényt, a nagyanyjuk macskáját.
Erre te mocskosul beszéltél vele, ráadásul fizikailag is bántalmaztad a gyerekeidet.
És most nem tudod, mit tegyél. Gratulálok. Megtanítottad a gyerekeidnek, hogy élőlényt ölni, azaz az erőszak normális, hiszen te is azt tetted: erőszakkal reagáltál.
Először is, kérjenek bocsánatot a nagyanyjuktól. Utána te is kérj bocsánatot a viselkedésedért. Személyesen mindannyian, nem telefonon.
Majd vidd el a gyerekeidet szakemberhez, mert élőlényt megölni nem normális ebben a korban sem!
Majd magad is menj el egy indulatkezelési tréningre, majd pszichológushoz, mert az sem normális, hogy a gyerekek ilyenek lettek a kezed alatt és az sem, hogy ütöd őket.
Az ő érdekükben tedd meg ezeket.
"Az pedig, hogy eljárt a kezem nem azt jelenti, hogy megvertem őket. "
Ne maszatolj, ne relativizálj! Pontosan azt jelenti. A postást is megvered, ha idegesítően lassan halad a sor, meg az anyósodat is megverted? Vagy csak azokat van "jogod" fizikailag bántalmazni, akik kisebb és nem mernek visszaütni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!