Anyósom abortuszra küldte volna a feleségem, akkor miért én vagyok a rossz?
27F
Anyósomékkal közöltük, hogy babát várunk. Erre elkezdett ordítani, és azt mondta, hogy nem is ismer a lányára, hogy én elcsavartam a fejét, és elrontottam az életét, elvettem a lánya álmait. Azt vágta hozzánk, hogy nem fogjuk tudni eltartani, és feleségemnek (26L) túl korai a gyerek, mert semmit nem dolgozott még, és nem kapunk semmilyen támogatást a gyerekre.
Másik nap reggel, a párom azt vágta a fejemhez, hogy elrontottam az életét, és megy, elveteti a kicsit, és nem a kicsi a legfontosabb, hanem Ő! Az élete, a jövője!
Aztán amit előtte megbeszéltünk párommal, azt is meg kellett változtatni, vagyis a lakóhelyünk. Azt mondták, hogy dobjam fel a munkám, és teremtsem meg a mindennapi betevőt a családnak, ha már annyira akartam a gyereket.
Szerencse a kaparást nem vállalta párom, de most ott vagyunk, hogy nem fog ismerni a gyerek, mert nem akarok pont most egy várandós feleséggel munkát váltani.
Azt mondták, hogy majd utazgassak minden nap, vagy oldjam meg. Jelzem több száz kilométerről van szó.
Azóta elmondták a feleségemnek, hogy nincs kitagadva, és anyósom is elismerte, hogy ő akarta az abortuszt, de nem lett, szóval, ez nem probléma.
Ne haragudj kérdező, hogy ezt mondom, de te vagy itt a legnagyobb balfék.
Miért?
Mert sikeresen elvettél egy anyuci édespicikislányát, akit elnézve nemigen törekszik arra, hogy a helyzet változzon, hogy önállósodjon, hiába 26 éves. Persze, hogy 26 évesen úgy gondolkodik, mint egy 15 éves gyerek.
Én azon csodálkozok, hogy ez neked nem volt gyanús úgymond, vagy nem tűnt fel. Gondolom anyóssal nem most találkoztál először.
Bevallom így olvasásra ez egy beteg, idióta család. Anyósnak csak unoka kell, a lánya meg nem a férje pártját fogja még ilyen helyzetben sem. Ne haragudj, de ez a kapcsolat már most rohad, hogy a feleséged kimondottan azért akar dolgozni, hogy ha majd elváltok, akkor nevelje a kicsit. Ebből nekem csak az tűnik fel, hogy neki is csak egy gyerek kellett, semmi más. Undorítóan viselkedik mindkettő.
A munkádat NEHOGY feladd. Eszedbe se jusson. Egyenlőre csak ezt tudom tanácsolni. A megfelelő az lenne, ha se a feleséged, se te, nem foglalkoznátok anyóspajtás véleményével, és élnétek az életeteket.
Az anyóst úgy kellene lecsapni, mint a taxiórát. És nem hogy nem a közelükbe költözni, de legalább az ország másik végébe. A nejedet meg felvilágosítani, hogy lesz szíves érett nőként viselkedni és felnőni az anyasághoz. Ha már ezt eddig nem tette meg. Vagy most kihasználod a babavárás apropóját, és az általa megváltozott új helyzetet arra, hogy a saját, a nejeddel közös szabályaitok szerint éljetek, amelyekhez aztán mindenki tartja is magát, vagy menthetetlenül bebuktad az életed ezen szakaszát. Anyós meg jöhet babalátogatóba, ha tiszteletben tartja az életeteket, ha meg nem, akkor viszlát! Egy ilyen házisárkány, aki seprűnyélen közlekedik, simán tönkreteheti egy család életét.
Légy határozott!
30 évesen egy 4 éves gyerekkel 600 diplomával a kutya sem fogja felvenni...vagy olyan munkát kap,amiből nem tudja eltartani magukat, "ha menet közben elválnátok".Azt hozzá sem teszem,hogy NULLA tapasztalattal röhej,hogy milyen kívánságok vannak XD
22-23 évesen kijön az iskolából az ember, elmegy dolgozni 5-6 év elteltével szerez annyi tapasztalatot és fizetést,hogy megteheti,hogy elmenjen szülni. Aztán 3 évnyi gyest követően visszamegy dolgozni 32-33 éves fejjel, vagy oda ahova a szülés előtt dolgozott (ha visszaveszik ugye,mert ez se mindig szokott bekövetkezni) vagy keres másik helyet és ott azt mondják: Jó,jó,van gyerek, hátráltató körülmény,de viszont van tapasztalata a dolgokban,eddig se a f.a.s.z.á.t verte a tv előtt" ugyhogy nagyobb eséllyel veszik fel. (ez a nagyobb esély is a fent leírtakat figyelembe véve is a mostani helyzetbe 65%). De ahogy a barátnőd gondolja,úgy szerintem 1%. HA nem sógor koma jóbaráthoz megy el,ahol biztosítják arról,hogy fel is veszik.
Saját tapasztalat:
Barátom, Te ugyanolyan balfék vagy, mint amilyen én voltam 25 éve. Ne haragudj az erős jelzőért, de ezzel magamat is minősítem...
Előre szólok: ennek a "házasságnak" VÉGE!
Nem véletlenül van a Szentírásban sem, hogy "elhagyja apját és anyját, és ketten eggyé lesznek"... Ez igaz a férfira és a nőre is.
Neked folyamatosan bele fognak pofázni az életedbe, és ha nem most, akkor majd 15 év múlva rájössz, hogy a gyerek felnő, és mi a frászt keresel Te ezzel a nővel.
Két lehetőséged van:
1. A feleséged ad fel mindent, és elköltöztök anyóstól olyan messzire, amennyire csak lehet. Mondjuk oda, ahol most dolgozol. Kell egy saját lakás, és egy olyan élet, amibe nem pofázik bele senki. Akkor talán még menthető a dolog. De a lényeg, hogy ultimátum, és anyósnak KUSS!
2. Hagysz így mindent, és meghunyászkodsz. 1-2 éven belül válás lesz. Addig vagy összehoztok egy gyereket (mondván "akkor legyen testvére is"), vagy nem. De ez zuhanórepülésben oda tart. Aztán fizetned kell a gyerektartást, ami gyerekenként 20%. Ez nem kevés, sokaknak ez elég volt, hogy idővel hajléktalanok legyenek.
Aztán találni fogsz egy olyan nőt, aki leszarja, hogy van-e pénzed, hogy van-e gyereked, és hogy kinek és mennyi tartásdíjat fizetsz. Ez a nő feltétel nélkül fog szeretni, és nem engedi a saját anyját se beleszólni az életébe. Meg a Tiedbe se. És akkor rájössz arra, hogy mi a francért nősültél meg. Legalábbis ez a nő akármilyen jó az ágyban, de nem szeret. Hiába is mondja.
Bizony, huszonévesen én is azt hittem, hogy a jó orgazmus egyenlő a szerelemmel. Aztán eltelt 10-15 év, és rájöttem, hogy a nagyszüleink miért szerették egymást a halálos ágyig: ők nem a szex miatt voltak együtt, és nem engedtek senkit, hogy beleszóljanak az életükbe. Valamint mindent egyenlő félként "játszottak" végig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!