Van értelme egy olyan férfival lenni akinek az anyja a legfontosabb? Részletek lent

Nincs. Az olyan férfi nem nőtt fel és nem vált le az anyjáról. (Pontosan ugyanez érvényes a nőre is, akinek az anyja a legfontosabb!)

Aki felnőtt, annak a párja a legfontosabb, nem az anyja. Már a Bibliában is ez van: "elhagyja apját-anyját" és megy a párjával saját fészket rakni.

Én csak bizonyos feltételekkel fogadnám vissza:

1. különköltözik az anyjától

2. megígéri, hogy nem költözik vele össze soha többet, ha veled akar lenni, akkor sem, ha az anyja öregebb lesz, vagy ha rászorul

3. a költségvetést közösen beszélitek meg majd, a pénzt elsődlegesen a közös életetekre teszi félre (amennyiben persze majd közös kasszából éltek, amibe majd te is beleadsz), és a "zsebpénz"nek szánt részből azt evsz a mamának, amit akar.

4. a döntésekben leválik az anyjáról, nem hívogatja naponta 3szor, elismeri, hogy te vagy nála az első helyen

5. nem engedi, hogy az anyja a leendő gyerekeitek nevelésébe majd beleszóljon, sem pedig az életetek más aspektusába. Kiáll érted az anyjával szemben akkor is, ha éppen nem ért egyet veled. (ezt pedig kettesben közli veled, és nem az anyja előtt).

6. valamint mivel az anyja veled bunkó, neked csak ritkán kelljen vele találkoznod, és a párod akkor se hagyja, hogy bunkó legyen veled.

Nálunk ezek a dolgok így működnek. Én biztos, hogy adnék neki még egy esélyt, ha szeretem, de készülj fel, hogy nem lesz könnyű, a párodnak (expárodnak) tényleg akarnia kell leválni, a saját lábára állni, és a saját életét élni. Az anyja életét nem tudja úgysem megjavítani, mindenki csak a saját életével kezdhet valamit, máséval nem.