Jó teszem, ha ilyen esetben a váláson gondolkodom?

Az anyósom úgy érzem, nagyon ellenem hangolja a fiát. Másfél éve élünk együtt a férjemmel. A heti kötelező anyóslátogatásokkor az anyósom egyre többször kérdezi, h mit főztem a héten, mert ő tudja, h mit szeret a fia, meg hogy elég meleg van e lakásunkban mert a fia a nagyon meleget szereti, de még az is baja, hogy ne könyvet vegyek karácsonyra a fiának, mert az hülyeség, miért nem pizsamát vagy gyatyát, zoknit. Amikor már nem birtam tovább, finoman, nem kiabálva megmondtam, h van sajéát életünk saját ebéddel és saját hőmérséklettel, erre persze kijentette, h hülye p..csa vagyok, aki csak azért mert hozzá a fiához, h megmutassam a barátnőimnek, hogy férjhez tudok menni. Ezen nagyon kiakadtam. A férjem erre nem szólt semmit, azt mondta, h nem hallott semmit, mert a tévét nézte, holott a vita ugyanabban a szobában zajlott, pontosan hallott mindent. A férjem nem is akart erről beszélni, hogy miért nem védte meg a mi közös életünket. nagyon el vagyok kereseredve. Most azt érzem, h a férjem sose lesz igazi támaszom. A váláson gondolkodom. Szerintetek jól teszem?