Milyen a kapcsolatotok anyósotokkal? Ha nem jó, miért nem? Volt ennek valami előzménye? Vagy csak úgy szimplán nem kedvelitek egymást? Mennyire szól bele az életetekbe?

Szeretjük egymást, bár inkább ő engem, mert 2 fia van, de mindig is akart egy lányt, és most rajtam próbálja kiélni.

Egy évben 2x1 hetet vannak nálunk, ami nekem elég is. Nem vele van a bajom, csak szeretek egyedül lenni. Pár nap után idegesít, ha kerülgetnem kell másokat.

Bele nem szól, hála Istennek, de tudja, hogy esélye sem lenne. :)

Régebben hetente beszéltünk telefonon, de nem szeretem az üres fecsegést, így csak akkor hívom, ha van is mondanivalóm. Kb. havonta-kéthavonta egyszer.

Minden rendben van : 15éve vagyunk házasok : Közömbös vagyok neki mint a betonfal : Minha nem is léteznék : Még soha nem kérdezte meg ,hogy vagyok mi van velem soha nem köszönt meg még egy ebédet sem amit elé raktam .. Nem érdekli ,hogy mi van velem ,egy fontos ,hogy a férjem húga milyen rendes ,okos ,és szép : Ha itt vannak hál istenek elég keveset 200km választ el :akkor csak Orsikáról lehet beszél . és semmi más nem létezik..A férjem szokott szólni neki ,hogy mi is létezünk .

Erre jó és veled mi van fiam?? Mire mondaná a férjem ,kezdi előröl ja Így Orsikám stb..

Kapcsolatunk: jó. De inkább olyan távolságtartó jó, részéről. Én barátkozósabb típus vagyok, beszédesebb, nyitottabb. Ő zárkózott, befeleforduló, csendes. Sokáig tartott ezt elfogadni, s megérteni, hogy ez nem nekem szól.

Esetenként a maradiságán tudok flhúzódni, mikor bizonyos illemek betartására törekedik, akkor is, ha az senkit nm érdekel. Nem szeretem, hogy mindig meg akar nekem felelni és azt sem szeretem, hogy a szemében mindig igazam van. Nem érzem ezt őszinte dolognak.

Az életünkbe nem szól bele, a pároméba néha próbál, így közvetve a közös életünkbe is, de csak nagyon ritkán. Tiszteletben tartja a döntéseinket, vágyainkat. Még sosem szólt bele abba, amit én terveztem vagy a párommal közösen.

Lehetne jobba viszonyunk, de őszintén már annak is örvendek, hogy nem kell egymás torkának ugranunk. Jószívű és kedves velem, még sosem volt egy rossz szava sem.

23-L

Nekem ugyanaz a véleményem, mint a 2/7-es válasza.

És nem értek egyet azzal , hogy a legtöbb esetben a meny a hibás. Ez nem így van, szerintem.

Miért hibáztatjátok legtöbben a menyeket? Miért csak nekik kell alkalmazkodni? Ha egy férfi párt választ magának, az lenne a természetes, ha azt az Anyukája elfogadná olyannak amilyen. Nem lenne anyós témában ennyi panasz ezen a fórumon, ha így lenne. Elnézést kérek attól aki ezt máskép p látja.

Az én Anyukámnak három veje van, és egyiket sem tartja jobbnak a másiknál. A párom Anyukájánál más a helyzet, neki két menye van, de egyiket sem kedveli, neki csak a saját lánya a legjobb.