Ti beszélnétek apósotokkal/anyósotokkal ha ők a fiukat le sem sza**ák? Mondjuk, ha gyerekkorotok óta ismernétek őket.

Egyszer-kétszer próbáld meg, de onfegyelemmel, ne vitázz.

Ha nem hoz eredményt, akkor ne várjatok toluk semmit, hanem csakis a saját és gyerekeitek életével foglalkozzatok. Ennyi.

felesleges beszélni róla.. A végén még az lenne, hogy mi a francnak szólsz bele az életükbe és onnantól kezdve rád is haragudni fognak.

Ha eddig nem foglalkoztak a fiúkkal akkor a "hegyi beszéded" után sem fognak vele foglalkozni. Ellenben te azonnal az ellenségük leszel.

Nem, miért? Én amúgy sem vagyok nagy híve ezeknek a kényszer rokonságoknak. Ha jól kijövünk ámen, de azért erőltetni a dolgot, mert felnőtt fejjel kaptál még pár felnőttet az életedbe a férjeden keresztül, akik lehet teljesen más világban élnek másként gondolkodnak, mint te?

Ha meg még az egyetlen kapocsra is szarnak, ami köztetek van, akkor végképp nem értem, hogy minek velük foglalkozni?