Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Anyós, após » Egy nő sosem nyerhet az...

Egy nő sosem nyerhet az anyósjelölttel szemben, ugye?

Figyelt kérdés

A helyzet a következő: a párom 26 éves, én 22, ő már dolgozik, én még egyetemre járok. Egy vállalkozáson dolgozunk már hónapok óta, azért találtam ki, hogy ne kelljen egyetem után teljesen a nulláról kezdenem az életem, legyen egy támaszom addigra (jövő tavasszal végzek). A párom pár hónapja kezdett el dolgozni, egész eddig a szülei nyakán élt, de ők ezt cseppet sem bánták, sőt nagyon is élvezték, hogy a "pici fiuk" legalább a szoknyájuk mellett maradt. Aztán 3 éve jöttem én, a gonosz szörnyeteg, aki elvette őt tőlük. :D Az elején próbáltam velük jó viszonyt ápolni, csak valahogy sosem azt kaptam vissza, amit vártam volna egy anyós-apósjelölt párostól, még a szüleim szerint is iszonyat bunkók és szemetek voltak velem mindig. A barátom vinni akart a családi nyaralásaikra, erre az anyja kijelentette (1 év után),hogy egy idegent - azaz engem - nem fog kerülgetni, menjünk külön. Most meg könyörög, hogy menjünk velük, de már a franc sem akar velük menni. De volt gúnyolódás a beteg háziállatomon, aki sajnos 1-2 hónapon belül el is pusztult, volt rámbeszélés, még a saját anyám előtt is feketített az anyja. Ha pl rá voltam szorulva a segítségükre, direkt azért is megtagadták, pedig sosem kértem nagy dolgot, volt hogy hibás autóval kellett külföldre kimennem, 90km-re hóban az autópályán, 100 ezres kár keletkezett a kocsimban, csak mert ők nem segítettek (vizsgára mentem, muszáj volt rossz kocsival is megpróbálnom, életveszélyes nem volt). De a párom mégis mindig őket védi, szerinte ez a szüleim hibája volt, hogy tönkrement egy 100 000 Ft-os alkatrész benne. Szerinte érthető, ha nem akartak engem nyaraláskor kerülgetni és bunkó vagyok, amiért idén nem akarok velük menni. A szüleimet 2 évig sikerült távol tartanom a családjától, de egy diplomaosztó alkalmával muszáj volt találkozniuk. Azóta volt, hogy anyám meg az anyja összetalálkoztak, az anyja akkor is csak azt hajtogatta, hogy én miért nem megyek hozzájuk és hogy én biztos lenézem őket (ja, mert biztos olyan nagyképű vagyok?!), amiért szegényebbek, mint mi! Meg hogy nem érti, miért nem kedvelem őket, és hogy én elvettem tőle a "kisfiát"! De volt, hogy ezt a képembe is vágta, hogy miattam nincs annyit már otthon a "kisfia". Nos, a kisfia 26 éves...

24 éves korában, 7 éves jogsival könyörögnie kellett az anyjának, hogy engedje el kocsival télen, mert mindig attól izgult az anyja, hogy síkos az út. De amikor nagy hó volt az idén és ment a fia nyelvvizsgázni, akkor anyámnak kellett felajánlania, hogy ha kell, akár el is visszük abban a hóban 120 km-re a vizsga helyszínére, a szülei persze akkor is hátat fordítottak. Képesek voltak pl a párom nagyapját szemműtét után vonattal hazaküldetni, mikor 2 autó és 4 jogsi van a családban. Közben meg mindig a nagy családi szeretetről és összetartásról regélnek, miközben a fiuk miattuk vesztegetett el 5 évet az egyetemen (rákényszerítettek egy szakot, amit nem bírt elvégezni, csak mert az unokatestvérein is diplomások, akkor ő sem maradhat le). A párom öccse 22 évesen otthon ül és egész nap gépezik, semmit nem csinál, és nem is zavarja őket, hogy nem tanul vagy dolgozik. örülnek neki, hogy a másik "pici fiuk" legalább otthon van.

Na de mindegy is, eleget panaszkodtam. :) A lényeg, szerintetek ilyen helyzetben van egyáltalán egy kicsi esélyem is "nyerni" a szülei ellen? Hogy egyszer végre én legyek a fontosabb, ne a szülei? Hogy nekem adjon igazat és megvédjen engem, ha az anyja ellenem uszítja őt? Észre vettem az utóbbi időben, hogy ha tőlük jön hozzám, mindig bunkó és lekezelő velem, beszólogat nekem. Az anyja úgy rángatja, mint egy bábut, profi érzelmi zsaroló, a párom meg imád a szoknyája mellett ülni. Pedig tudom, hogy én hiába harcolok, ha ő nem képes, az anyja egyet füttyent és ugrik. Így történt ma is. Végre lett volna egy közös szabadnapunk, dolgozni akartam, aztán kettesben lenni végre, hetek óta nem voltunk együtt (a szexuális életünk is teljesen rámegy erre), de erre megint az anyjánál tölti a fél napot, aztán azt tervezi, hogy eljön hozzám és dolgozunk. Azt teljesen elfelejtette már, hogy nő vagyok és vannak szükségleteim. Hétvégén is szabad lesz, akkor meg a haverjával akar inni, "mert már 2 hónapja nem látta". Aztán otthon alszik. És munka nulla, velem aktívan együtt töltött idő nulla. Én csak annyit kapok, hogy munka után hulla fáradtan hazaér, dolgozik a vállalkozáson egy kicsit és mindketten hulla fáradtan esünk ágyba.


2013. júl. 15. 12:41
1 2 3
 11/25 anonim ***** válasza:
72%

Neked nincs esélyed, de ez a dolog a párodon bukik és nem máson.

Nem az a baj, hogy szeret a családjával lenni, egészségére, a baj az, hogy téged idézzelek "imád (anyósjelölted) szoknyája mellett ülni". Amíg egy férfi ilyen szinten képtelen elszakadni az anyjától, addig Te bármit csinálhatsz, fejenálva hüppöghetsz is akár, mindig Te leszel a rossz, hiszen az anyja számára szent, hibátlan, tökéletes.


De menyugtatásodra közlöm: nem minden férfi (és nem minden anyós) ilyen!

Az én férjem magától, probléma nélkül leült már viszonylag elején is a kapcsolatunknak megbeszélni anyósommal, hogy ezt vagy azt azért mégsem kellene, pedig közel sem ekkora problémák voltak, tényleg csak apróságok, amik nekem kicsit rosszul estek. És anyósom megértette!

Ehhez "mindössze" annyi kellene, hogy az anyós(jelölt) megértse, hogy az ő szeme fényének már Te vagy a legfontosabb (de ehhez tényleg Te kell legyél a legfontosabb a pasinak) és nem lehet az az életcélja, hogy örökre az ő szoknyája mellett üljön, hiszen az az élet rendje, hogy a madárkák előbb-utóbb kirepülnek a fészekből.


Röviden: a párodnak kellene változtatnia a hozzállásán, de gyanítom nem fog. Én a helyedben jól átgondolnám ezt a kapcsolatot, hogy meddig szeretnéd még tűrni, hogy úton-útfélen megalázzanak, és nem csak az anyja, hanem a párod is: "ha tőlük jön hozzám, mindig bunkó és lekezelő velem, beszólogat nekem."

2013. júl. 15. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 A kérdező kommentje:
Szerintem nem leszek ugyanilyen. Tudod miért? Mert engem is elegedtek a szüleim, apám sem féltett sosem egy pasitól sem, engedtek a saját utamat járni. Én nem vesztegettem az időmet, hónapra pontosan diplomázom, de azért, mert engem hagytak választani. Most is azt csinálom, amit akarok, és hozzáteszem, így is sokkal óvatosabb és felelősségteljesebb vagyok, mint a párom, akinek még a levest is kimerik otthon (ez komoly). Szóval én ezt a mintát láttam és bevált. Engem nem féltettek túl sosem, mégis felnőttem, érzelmileg is. Volt, hogy anyám rábeszélt a páromra, én egyszerre megvédtem a páromat, még anyámmal is szembe szálltam, napokig vitáztam vele, hogy álljon már le. Mert én tudom, hogy 1. nincs igaza, ahogy a párom anyjának sincs, 2. a párommal fogom (talán) leélni az életem és nem anyámmal. Szó mi szó, én a szabadabb nevelés híve vagyok. A páromat az elején, 24-5 éves korában még az anyja felhívta, hogy ideért-e hozzám épségben (15 percnyire lakunk!).
2013. júl. 15. 13:21
 13/25 A kérdező kommentje:
Tudom, hogy nem minden anyós és pasi ilyen, az exeim sem voltak ilyenek, szinte mindnek egészséges kapcsolata volt az anyjával, többnyire önálló, felnőtt emberek voltak (holott 16-8 évesen csak 20-22 évesekkel jártam együtt). 1-2 ilyennel találkoztam csak eddig.
2013. júl. 15. 13:22
 14/25 A kérdező kommentje:

Köszönöm, kedves 10-es. A pláne az, hogy az én szüleimmel szoktunk menni mindenfelé, ők mindig hívnak minket fürdeni, Balcsira, vagy csak vacsorázni egy étteremben... de az ő szülei ennél sóherabbak (jó, picit szegényebbek, de azért nem annyival, hogy ne tudnának akár magukhoz meghívni néha). De igazából már kedvem sem lenne menni, az első 1-2 évben annyira elutasítóak voltak.

A párom meg most is csak azt tudja szajkózni, hogy "nehogy már gond legyen, ha heti egyszer-kétszer elmegyek anyámhoz". Nem érti meg, nem fogja fel...

2013. júl. 15. 13:25
 15/25 anonim ***** válasza:
39%

Ez az állapot szerintem soha nem fog változni, főleg nem javulni. Nem pesszimizmus. Bocs, hogy kerek perec leírom, de a férfiak többsége egy elkényeztetett gyerek szintjén van, akiknek ezért az állapotért még meg is simogatja az anyukájuk a fejét.

Az észrevételem, hogy ez mellé még ahogy idősebb lesz a kisded, egyre jobban anyukájára hasonlít és felveszi a hülyeségeit. Tisztelet a kivételnek, ami azért létezik!

2013. júl. 15. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/25 anonim ***** válasza:
50%
Nem nagyon van esélyed, mert a párod iszonyatosan éretlen, még egy kisfiú szintjén áll. Így nincs is sok értelme a kapcsolatnak. Ha annyira számítana neked, hogy jó legyen a viszonyotok, akkor elmentél volna most velük kirándulni, ha annyira kérleltek, annak ellenére, hogy milyen szemetek voltak korábban.
2013. júl. 15. 16:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:
39%

A történetbenb a párod a lúzer

de te se vagy jobb álomvilágban élő felelötlen idióta vagy.

22 évesen az első szembejövő lúzernek le akarsz babázni a nagy semmire.

A párod albérletében élsz, 1 gagyi végzetséged van és valami ködös vállalkozásból akarsz megélni, erre házasság meg gyerek egy 30 éves kölyökkel gondold már végig, ahelyet hogy az anyóst szidod.

2013. júl. 15. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
69%

Ne haragudj, de anyósodtól se Balcsit, se vacsit, semmi egyebet ne várj el, hogy ide-oda vigyenek, mert a te autód szar stb. Egyszerűen ne. Az, hogy a te szüleid mit tesznek/fizetnek a faszidnak az egy teljesen más dolog, de te nem várhatsz el semmit. Így ennyiből meg is értem, hogy a pasid nem neked ad igazat.


Ha mégis igazad van, vagy csak simán nem tetszik a helyet, akkor dobbants. Akkor a pasid egy nagyra nőtt bébi, egy lúzer és sose lesz jobb, mert ezek a dolgok nem később szoktak kialakulni, meg majd egyszer, hanem valaki vagy anya pici fia, vagy sem.

2013. júl. 16. 03:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 A kérdező kommentje:

"A történetbenb a párod a lúzer

de te se vagy jobb álomvilágban élő felelötlen idióta vagy.

22 évesen az első szembejövő lúzernek le akarsz babázni a nagy semmire.

A párod albérletében élsz, 1 gagyi végzetséged van és valami ködös vállalkozásból akarsz megélni, erre házasság meg gyerek egy 30 éves kölyökkel gondold már végig, ahelyet hogy az anyóst szidod."


Na most állítsd le magad! Fogalmad sincs, miről hablatyolsz itt, ekkora ostobaságokat még senki nem hordott össze itt nekem.

1. nem akarok gyereket szülni még vagy 3-4 évig

2. a szüleimmel élek, akik segítenek minket, a páromat és engem is (persze azért az apósjelölt is tud telefonálni, ha pl kell neki az utánfutónk, de ha nekem kéne valami, akkor nem hogy nem segít, de még gúnyolódik is a helyzeten)

3. azt sem tudod, mit tanulok, nincs is még végzettségem (az érettségit kivéve), mivel még nem végeztem az egyetemmel, ráadásul piacképes diplomám lesz, csupán engem az nem tud boldoggá tenni, hogy havi 80 ezerért gürizhetek a multimilliomos, bunkó főnökömnek, én ennél többet akarok elérni az életben

4. a párom 26 éves, nem 30! azért van némi különbség...

5. a vállalkozás nem ködös, teljesen tiszta és jogszerű, és megdolgoztunk érte


Úgyhogy nem én vagyok itt az idióta, hanem te! Ajánlanám, végy néhány nyelvtan és olvasás órát a 3. osztályos anyagból.

2013. júl. 16. 09:28
 20/25 A kérdező kommentje:

"Ha annyira számítana neked, hogy jó legyen a viszonyotok, akkor elmentél volna most velük kirándulni, ha annyira kérleltek, annak ellenére, hogy milyen szemetek voltak korábban."


Köszönöm a válaszod, de erre annyit tudnék csak írni, hogy nekem is van azért tartásom és némi büszkeségem...

2013. júl. 16. 09:29
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!