Hogyan szereljem le a leendő anyósom? Kiakaszt teljesen!

Előre is elnézést a kisregényért! :-)

Egyszerűen mindenbe beleszól. Folyamatosan csak beszél, osztja az észt, azt hiszi ő mindent jobban tud a fiataloknál. Nem veszi észre, hogy felnőtt a fia is és én is.

Meg hogy nekünk mások az igényeink és az életmódunk. Figyelembe se veszi mások akaratát és döntését. Komolyan addig nem nyugszik, amíg el nem éri a célját vagy össze nem vesznek vele.

Sajnos én meg idáig mindig alkalmazkodtam hozzá, bólogattam mint a hülye, azért, hogy könnyebben elfogadjon és kedveljen. De már rájöttem, hogy neki senki sem lesz jó, akármilyen menye lenne, mert csak a riválist látja bennem, aki elviszi a fiát. Nem tudja elengedni a gyerekeit.

Idős asszony, férje nem él már, ezért csimpaszkodik a gyerekeire.

Én meg ki vagyok borulva és már kedvem sincs menni a családi ebédekre miatta. :-(

Nem tudok más családtagokkal sem beszélgetni, megnyílni nekik, mert ahogy belépek az ajtaján rögtön átveszi az irányítást és ragad, mint egy pióca.

Folyamatosan sürget minket, másfél éve vagyunk együtt a fiával és állandóan nyaggat a saját elképzeléseivel bennünket (esküvő, unoka... stb.). Mi még várnánk ezekkel a dolgokkal. Én legalábbis biztosan. A párom mindig azt mondja, hogy neki mindegy, döntsem el én. Az se bánja ha lesz, de várhatunk még vele, ha akarom.

Nem beszélve arról, hogy teljesen kifordított önmagamból az anyósjelölt. Eddig egy vidám, fiatalos, optimista nő voltam. Most meg befelé forduló, zárkózott, életunt lettem. Én nem egy 70 éves nyanya vagyok, hanem egy fiatal huszonéves vidám nő.

Hogyan álljak ki magamért vele szemben? Hogyan álljak végre a sarkamra? Kérlek adjatok tanácsot mi lenne a legjobb lépés!