Ha nem szereted az anyósodat, akkor is megjátszod, hogy jó barátnők vagytok?

Régen bírtam, de az utóbbi években egy gazi szörnyeteg lett. Össze is vesztem vele és megmondtam neki is és a férjemnek is, hogy utálom a szemétségei miatt és hagyjuk békén egymást. Mostanában viszont sűrűn jön hozzánk és úgy csinál, mintha tök jó barátnők lennénk, pedig tudja, hogy nem így van. A férjem is állandóan kettesben hagy vele. Ilyenkor a sírás kerülget. Ha szól hozzám válaszolok, köszönök illedelmesen, de egyszerűen nem bírok vele haverkodni, meg úgy tenni, mintha a sok gonoszság meg sem történt volna. Persze bunkó sem vagyok, mert nem akarom megbántani a férjemet, de nagyon nehéz még ezt a kis "kedvességet" is kierőszakolni magamból. Kötelező szeretni az anyóst?