Hogyan közöljem párommal azt hogy nem vagyok hajlandó az anyjával élni úgy hogy ne bántsam meg?
A helyzet az hogy 7 éve vettünk egy kertes házat, elég lepukkant volt de arra futotta…Amikor megvettük párom mondta az anyjának hogyha szeretne költözzön hozzánk mi ugyis csak 5-6hetente járunk haza mert németben éltünk még. (párom nővérével él a családi házban de állandóan veszekednek) Anyosom azt mondja hogy “nem fog egy lomhalmaz házban élni nincs ő ehhez szokva” Így ezt le is zártuk.
Azóta haza költöztünk 3 éve, azóta folyamatosan felújitunk mikor mit tudunk. Jelenleg 6hónapos várandós vagyok jön az első babánk, 2 szobás a házunk egy fürdő, konyha, nappali. A gyerekszoba, ami szobánk és a fürdő teljesen kész, a nappaliban még burkolni kell a konyhában pedig festeni és minden tökéletes számunkra.
Tegnap eljött anyós mondta hogy nagyon szép a ház, mostmár neki is szimpatikus szeretne hozzánk költözni…Reméltem hogy viccel de nem..Elmondta hogy sokat veszekednek sogornőmmel és hogy itt jobban érezné magát úgyis jön az unoka…
Párom azt mondta gondoljam át kell-e segítség nekem.
Őszintén semmi bajom anyósommal mint ember, de évekig dolgoztunk megállás nélkül hogy meglegyen amink most van addig le sem szart minket. Most hogy “egyenesbe” jottunk és jön a gyermekünk nem szeretném őt befogadni főleg nem így…Nincs szükségem “segítségre” hisz a tipikus mindenbe beleszól anyós és ha amíg “romos” volt a házunk megmondta hogy szarba nem jön, most miért fogadjuk amikor szép? Amúgyis miatta adjam föl a gyerekszobát? Nem akarom páromat megbántani meg hát őt sem de ne mi szívjunk már ha nem jön ki a saját lányával velem hogy jönne már ki?!🥲 Én gondolom túl és vagyok túl elutasító?
válasza:
válasza:Hát ha már eleve ilyen a hozzáállása, hogy legyetek neki hálásak akkor biztos hogy nem. (Mondjuk amúgy se).
Egyébként bírom ezt a nagy segítő lázat, általában addig szokott tartani amíg a kisbabát kell babusgatni. Majd térjünk erre vissza, amikor már aktívabban kell foglalkozni, játszani a gyerekkel, vagy egy dackorszakos hisztijét elviselni és kezelni. Én bírom anyósomat, de az az egy hét amit ő itt volt bőven elég volt… Senkinek nem hiányzik hogy valakit folyamatosan kerülgetni kelljen, hogy ne tudjon egy kávét nyugiban meginni. Férjed könnyen beszél, munkában lesz, az anyját meg neked kell majd szórakoztatni. Legalábbis itt ez volt, folyton beszélgetni akart, együtt kávézgatni, együtt reggelizni, mindent együtt csinálni, az se érdekelte ha a másik éppen nem volt éhes vagy más dolgom lett volna, akkor is együtt akart leülni… Folyton azt hallgattam, hogy lennie kell öt percemnek hogy vele le tudjak ülni nyugodtan… Én meg inkább csak csendben pihentem volna. Ez volt a nagy segítség. Nekem többet ér, ha tudok a saját tempómban és elképzelésem szerint haladni a dolgaimmal.
Csak azért írtam le mert még a normális anyósokkal is kijönnek előbb utóbb ezek a gondok. Ideig-óráig oké, de így élni nem akarnék. Ráadásul ez a hely ennyi embernek azért nem túl nagy, főleg ha nagyobb lesz majd a gyerek. Itt azért elég erősen kellene egymáshoz alkalmazkodni, ami pl. az esti tévézés, lefekvés, felkelés időpontját érinti, a fürdő és mosdóhasználatról nem is beszélve.
válasza:Építkezni nem segített, a "lepukkant" házat lenézte.
Most meg ugrana a (majdnem) készre?
Még mit nem?
válasza:Simán mondd el neki, hogy átgondoltad, nem kell segítség, és elég hülyén jön ki, ahogy a lepukkant házról beszélt, most meg szívesen beköltözne.
Plusz 2 szoba van összesen, nincs neki hely.
Meg a lányával sem jön ki, nem akarsz vele te is összeveszni, márpedig ha együtt kéne elnétek, biztos, hogy veled sem jönne ki hirtelen, az meg se neki, se neked, se a babának sde a ferjednek sem lenne jó. Úgyhogy arra jutottál, maradjon csak, ahol eddig volt
válasza:Ha jól értem, akkor a két szobát úgy értetted hogy nappali + 2 különálló szoba? Nyilván az egyik a hálószoba, a gyerekszobát meg a gyerekem kényelmét meg biztos nem áldoznám be azért, hogy anyósnak kényelmes legyen. Ha nem is újszülöttnek, de kelleni fog majd a külön szoba. Az meg nyilván nem opció, hogy anyós a nappaliban a kanapén alszik és ott kell majd kerülgetni, esténként lábujjhegyen kell majd járni miatta. Innentől ez az egész tárgytalan.
De az is beszédes hogy még semmit nem csinált a mama, de a mártírkodás már most megy neki. Illetve hogy a saját lánya se bírja elviselni…
Jófej a mama egyébként, neki a lerobbant ház derogál, de most már hogy fel lett újítva egyből rárepülne. Na még mit nem. 😀
válasza: válasza: válasza:Anyóséknak nincs házuk, vagyis hát eszközkezelőnél van és részletre fizetik. Eleinte úgy volt mi vesszük meg de amikor szóba jött hogy ki hova menne akkor mondtam páromnak hogy ne vegyük meg mert csak a nyakunkon marad a nővére a 3 gyereke és a párja na meg az anyja. Így a ház fele az anyjuké a másik felét részeltre fizetik. Ezért se anyósé úgymond se sógornőmé.
Beszéltem anyóssal, nem jöhet..
Átgondoltam, saját anyám jól esne néha ha eljön mert tudom hogy neki megmondhatom ha anya fáradt vagyok ő megy és pihenhetek de egy anyóssal ilyet nem lehet..Már most elkezdte az “igyál karamalz-t nem lesz tápszeres unokám szöveget” szóval már most nem kívánom a hátam közepére sem…Az elmúlt pár nap tombolnak a hormonjaim és hamar kiadtam az utjat neki is és mindenkinek.😅
válasza:Jól tetted.
A végén az idegtől nem lenne tejed, amit ő rák beléd. Ha meg véletlenül nem lesz, bumm, mégis tapszeres lesz, gondolom éhen ő sem hagyná halni...
(Karalmazról annyit, a szénsav miatt sok baba nem bírja, én ittam mondjuk mind2nél, pár naponta 1et, de a szülészeten a gyerekorvos majdnem lecseszett érte, hogy az a legnagyobb hülyeség, amit majdnem minden kismama benyal)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!