Erre van bocsánat egy idő után, vagy érthető ha nem nagyon szeretném tartani a kapcsolatot?
Tavaly télen az anyósomhoz kellett költöznünk két hétre, amiből 2 hónap lett.
A házunk teljesen szét lett "bombázva" így esélytelen volt visszajönni.
Ő úgy gondolta, hogy ha már vendégül lát minket tartsuk is el, szóval minden kaját mi fizettünk, ő nagyjából ki se mozdult a házból, napjai filmezéssel teltek.A feleségem főzött, takarított az akkor 1 éves lányunkal.
Az anyósom minimálisan segített a gyerek körül, és konkrétan tudom hogy kétszer főzött, abból egyszer olyat amit ő megkívánt, és megsértődött mert egyikünk se szerette, de nem is egyeztetett velünk, hogy ennék e.
Folyamatosan panaszkodott ránk, de főleg rám, bár ez csak utólag derült ki.
Korábban nagyon "szeretett engem" bár éreztem mindig is, hogy egy alattomos ember, de ezért is vállaltam be az odaköltözést mert nem volt rá "bizonyítékom" hogy egy tróger.
Az ottlétünk alatt kétszer küldött el a halál fszára, egyszer azért mert este 8-kor munkából hazaérkezve nem vittem el az apukájának egy szerszámot amit ő kért kölcsön korábban. (az apukája autóval jön megy, gyalog 15 percre laknak egymástól, a szerszám angyjából 5 kg)
Másodjára már a vége felé megint beszólt valamit, amire elegem lett belőle és megmondtam neki mindent, hogy egy lusta trehány disznó, hogy semmit nem segít a lányának, hogy mi tartjuk el, ő meg egy grófnőként pöffeszkedik.
Erre a k anyázástól (anyukám meghalt 10 éve) elhordott mindennek, meg hogy vele ne szórakozzak mert nagyon megütöm a bokám nem tudom ki ő.
Én ekkor mondtam a feleségemnek, hogy hazamegyek, össze is szedtem a cuccaim, amire az anyósom még hozzátette, hogy ő msot fog örökölni és minden pénzét arra fogja fordítani, hogy soha többé ne lássam a gyereket, ügyvédet fog fogadni stb...aztán úgy adta elő, hogy én elhagytam a feleségem.
1 hétig voltam/aludtam a fűtetlen házban, áram és minden nélkül (egy kerti konnektorból hosszabítón át vezettem be a házba az áramot - +villanyradiátor)
Esténként a tesóméknál fürdötem, aztán a fürdőt, konyhát meg egy szobát gyorsan megcsináltak, hogy a feleségem is visszajöhessen a gyerekkel.
Eközben egy kisebb válsághelyzetbe is kerültem munkaügyileg, nem csak a felújítás, meg az anyósom eltartása nyelte a pénzt, de kb munkám sem volt 2 hónapig (vállalkozó vagyok)
Az összes tartalékunkat feléltük, de azóta rendben van minden, de lelkileg nagyon nehéz időszak volt, ezt nem könnyítette meg ez a dög, aki az anyósom.
Természetesen próbálta megbeszélni, de nagyjából az volt az érve, hogy neki kényelmetlen volt hogy ott voltam ennyi ideig, nem tudott otthon úgy lenni ahogy jól érzi magát (mert nekem olyan kényelmes volt vele) és hogy amúgy is az én álltam belé, és az én hibám volt az a vita.
Végül nem örökölt semmit, és igencsak hamar felkopott az álla, mikor eljöttünk.
A megfogalmazásomból láthatjátok, hogy mennyire nem vagyok megbocsájtó.
A feleségem nekem ad igazat, de mondta hogy ettől függetlenül szereti az anyját is, de nem mentegeti, örülne ha egyszer az életben még tudnánk közös programokat csinálni, de az én döntésem lesz, ő nem erőlteti.
Haragtartó ember vagyok, de óriási sérelem hogy ebben a helyzetben megengedte magának ezt a stílust ez a tróger nő, szóval abszolút nem érzem azt, hogy megbocsájtanék a közeljövőben.
Az ilyen embereket kizárom az életemből.
A kérdésem igazából csak annyit, hogy ki mit gondol az én viselkedésemről, és hogy ti személy szerint, ha ez veletek történik mit csinálnátok?
Azóta próbál kedves lenni az anyósom, de én sokkal inkább úgy érzem hogy csak szüksége van rám, pl. a házkörüli munkáiban, vagy ezt-azt segíteni, szóval úgy hogy ha van valami akkor számíthasson rám.
válasza:
válasza:Objektíven nézve nehéz dönteni, hiszen nem ismerjük az anyós történetét csak azt amit te előadsz róla és ilyen esetben mindenkinek maga felé hajlik a keze.
Ez ilyen, így működik az ember.
Azt meg tudom érteni, hogy felnőtt embernek sok az, ha odaköltözik a nyakára az egész pereputty több hónapra, ettől még a legbékésebb ember is képes konfliktusba keveredni egy idő után.
Nyilván ha odaköltözöl valakihez két hétre amiből két hónap lesz az szintén nem egy szerencsés helyzet.
A "nem csinált semmit, napjai filmezéssel teltek" számomra megint egy offenzív dolog abból a szempontból, hogy a saját házában azt csinál az ember amit akar, ha a TV előtt akarja leélni az életét ahhoz is joga van.
A "semmit nem segített" megint offenzív, hiszen továbbra is a saját házában, saját életterében van, joga van eldönteni, hogy akar-e segíteni, vagy sem.
válasza:Azt is hozzátenném, 2 hónapig voltatok nála, közben 2 hónapig alig volt munkád. Ez alapján nem tudom megállapítani hogy "teltek" a napjaid.
Ha az anyós azt látja, hogy munka nincs, a feleség meg egyedül van a gyerekkel, az valahol érthető fegyvert ad a kezébe. Ha meg folyton ott vagy az is érthetően zavarja, sakk matt helyzet, ha eleve rossz a viszony.
Kalapácsos sztoriból kiindulva néha el kell dönteni mi a fontosabb, a farokméregetés és az egónk, vagy a békesség, legalább addig míg más házában élünk. Azt írod 15 perc gyalog az kocsival oda-vissza 5 perc.
Nyilván itt megint nagyon hiányzik a kontextus, milyen formában kért meg, mit válaszoltál. Mert fel lehet oldani ezt azzal, hogy "holnap elviszem" vagy vissza lehet utasítani bántóan is. Nekem munkatársam olyan, hogy egy 5 perces munkáról képes 15 percig beszélni, hogy ő azt miért nem akarja/fogja megcsinálni.
"a vége felé megint beszólt valamit" rész megint kontextusból kiemelve történik. Nem tudjuk mi volt az előzmény. Az biztos, hogy nem szerencsés valakit elhordani minden szarnak miközben a házában laksz.
válasza:10. A hetes választ írtam, a másik kettőt nem. Semmi kötekedés nem volt benne, a véleményemet írtam le, látom ez nem tetszik, azért kezdtél rögtön személyeskedni. Azért a válaszodból rögtön kitűnik, hogy nem csak anyósodnál van probléma, rögtön támadsz ha nem neked adnak igazat.
Arra az egyszerű kérdésre meg elfelejtettél válaszolni, hogy mennyibe került két hónapig anyósod etetése, ami annyira nyelte a pénzeteket.
válasza:"Krvaanyazasert, plane, hogy anyukad mar nem el, orulhetne anyosod, hogy nem bsztad pofan."
Azért a pofánb_száshoz tegyük hozzá, hogy a kérdező ugyanolyan stílusban elhordta az anyóst mindennek és nem csak úgy a semmiből kapta azt a választ, amit, szóval azért kettőn áll a vásár.
Az anyósom táppénzre ment hogy segítsen a feleségemnek meg hogy együtt legyenek, amúgy még nem nyugdíjas. (senki nem kérte, ő találta ki - ehhez képest semmit nem segített)
Én napi 6-8 órát dolgoztam maximum változó időben, a nem volt munkám úgy helyes, hogy nem kerestem pénzt, egész pontosan annyit, hogy a vállalkozást tartottam fent, haszon nem igen volt.
Az hogy hogy beszélek az anyósomról: ez egy következmény. Ahogy írtam, korábban is csak sejtettem, hogy egy sunyi tróger, de nem tudtam alátámasztani, mert nem követett el ellenem semmit.
Mondjuk mindezek ellenére, ő jönne velünk Spanyolországba...szóval nem szívesen lát minket 2 hónapig (ami aláírom sok idő és nem szórakozásból voltunk ott) de azért ha már nyaralni megyünk a történtek ellenére ő jönne akár velem is, pedig elvileg egy ugyan olyan suttyó vagyok mint ő....
válasza:Zsák a foltjàt megtalálta. Lehet itt hisztizni, de pofàtlan bunkó vagy te is kérdező, egy fokkal se jobb az anyósodnál. Nem véletlen az ő lányát vetted el, egy Iq-szinten mozogtok, na.
Elvárásaid, azok vannak, ő fogadjon be 2 hónapra titeket, meg segítsen a gyerekkel és még a száját is fogja be, te meg a saját házában hordod el minden sz*rnak hálaképp. Aztán a családod is otthagyod inkább, mert nagypofád az van, de arra nem vagy képes, hogy 2 hónapra kifizessél egy albérletet magatoknak, most is Spanyolországban nyaralgattok ahelyett, hogy félreraknál pár havi megtakarítást, nehogy megint anyós nyakán élésre szoruljatok, ha gond van.
Én nem mondom, hogy anyósod százas, de ez alapján, amit és ahogy idehánytál, pont összeilletek, olyan büdösprolik vagytok mindketten. A feleség meg pláne, hogy két ilyen tahó közt érzi jól magát.
válasza:Kérdező, én nem vagyok haragtartó ember.
Túlzás lenne azt mondani, hogy békülnék, de a feleségem kedvéért elmennék családi összejövetelekre. Mondjuk én adott esetben mindig visszaszólnék, aztán nem érdekelne, hogy a másik megsértődik-e rám. Viszont azzal, hogy visszaszóltam, én magamban lezárom a konfliktust és nem őrzöm a haragot.
Az igazság az, hogy abban a 2 hónapban én, ha kell, összeszorított foggal, de mindent lenyeltem volna anyósomtól. Aztán utána lehet, hogy a felújított lakásban két üveg pezsgőt bontottam volna: egyet azért, hogy végre beköltözhetünk, egy másikat azért, hogy végre nem kell az anyósomat elviselnem. :-) Én ilyenekkel engedném ki magamból a feszültséget és utólag inkább csak nevetnék anyósom viselkedésén.
De én tényleg lazább ember vagyok, igyekszem nem fölvenni a bántásokat.
válasza:Ilyen szempontból visszakanyarodva a 3-5-öshöz most már én sem teljesen értem mi a kérdés.
Bűntudatod nincsen, a döntést meghoztad.
Az eddigi reakciókból ítélve csak egyetértést akarsz, meg olvasni, hogy mindenki szidja az anyóst mint a bokrot. Aki meg nem így tesz, azt első kézből elküldöd a p_csába mint a 7-est.
Ventilálsz, hogy az anyós így szar, úgy szar, a saját viselkedésed pedig simán legalizálod azzal, hogy az anyós szar.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!