A férfi, akihez feleségül mentem, évekkel megismerkedésünk előtt elvált, s van 2 gyermeke. Az én anyám a mai napig meg-megemlíti nekem, hogy hozzámentem egy "kétgyerekes, elvált" férfihoz. Mintha börtönviselt lenne. Ez bűn??

Abszolút szerettünk volna közös gyereket is, de sajnos nálam eü. okok miatt nem lehetett. Ez már a házasságunk után derült ki. A férjem végig türelmes volt és támogatott mindenben. Összekovácsolt bennünket ez a mélység is. De már élvezzük kettecskén az életet.

Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat, örömmel olvasom, hogy ez nem valós "probléma". :-)

Azt gondolom, hogy szülőként, ha látom, hogy a gyerekemet szereti,tiszteli, jól bánik

vele, boldoggá teszi az illető, akkor szeretném a társát.

Még a 89 éves nagyim is ezt mondja.

6# Anyu?... 🤣

Szerintem ez elég korlátozott látásmód.

Most konkrétan lebutázol minden elvált embert. Köszi a nevükben. :-)

"Másnak nem kellett, neked minek kéne?" Ez párkapcsolatra is rá lehetne húzni, némelyik tovább tart, mint egy házasság.

Akkor csak érintetlen ember jöhetett szóba nálad?

Nem gondolom, hogy a világ vége lenne egy válás,mintsem egy boldogtalan házasságban leélni egy életet. Amely eléggé rövid ahhoz, hogy nyomorban/haragban töltsd.

Nagyon fiatalon házasodtak és születtek a gyerekek, mely után végtelenül különböző irányban változtak, ki jobb, ki rosszabb irányba.

Biztosan te életed során minden felmerült problémát meg tudtál oldani, úgy, amit TE jónak véltél.

Nos, a válás is egy megoldás, nem véletlen létezik.

Egyébként a 2 lánya már volt annyira "nagy" a válásukkor, hogy ők maguk is támogatták azt, mert jobb, mint a folyamatos veszekedést hallgatni és a boldogtalanságot látni.

Most a férjem is boldog és az ex feleség is boldog, sőt! A gyerekek is boldogok. Mik vannak, ugye?

11# Ebben teljesen igazad van, az elején még meg is értettem, hogy a "kislánya jobbat érdemel" , stb, stb.

És valójában én sem tudtam, hogy hogy fog alakulni, mikor komolyra fordult, de lehet ezt kulturáltan csinálni, ez köszönhető a férjemnek, a lányainak, akik pozitívan fogadtak, illetve ők inkább azt, hogy az apjuk végre újra boldog, illetve nekem is, hogy tudjam a határokat és így kialakult egy szuper kis család velük is.

Az én családom a férjemen kívül nem tartja a kapcsolatot senkivel sem, csak az esküvőn találkoztak. Tehát nekik semmi közük ehhez, úgymond.

És hát igen, ennyi év után.... Nem tudom, miért kell ezt félévente elmondania nekem.

16# Köszönöm szépen. A legközelebbi alkalommal szólni fogok neki.

Mindenkinek köszönöm a választ!