Anyósomék gyűlölnek engem. Mit tehetek? Van esély rá, hogy idővel jobb lesz a helyzet?
24 éves nő vagyok, és párom anyja első másodperctől kezdve, mióta tudja, hogy létezem gyűlöl engem. Olyanokat mond, hogy én idős vagyok a fiához(20 éves a párom), meg én semmirekellő vagyok(egyetemre járok+mellette dolgozom, alig van szabadidőm), én biztos megcsalom a fiát(soha nem tennék ilyet. Nagyon szeretjük egymást), meg biztos minden pasira rámászok a munkahelyen, meg az egyetemen is(egyik helyen sincs kb pasi sem, de amúgy sem tennék ilyet), stb. Azt tudni kell, hogy soha, egyszer sem találkoztam velük, de napi szinten elhord engem mindennek az anyja, és emiatt a párom apja, és a testvére is utál engem.
Olyanokat csináltak már például, hogy páromnak odaadta az anyja a kulcsot a nyaralójukhoz, és lementem vele oda egy napra, majd másnap reggel 8-kor felhívta az apja a páromat, hogy hát ők most rögtön indulnak a nyaralóba, és az a ,,ribi"(én) kap fél órát eltűnni. Természetesen párom velem együtt lépett le, és kiáll mellettem, de nem tudja megfékezni ezt, hogy ennyire utálnak.
Rosszat nem tettem ellenük, hisz a párommal imádjuk egymást, nagyon jól megvagyunk, és nem nagyon szoktunk veszekedni sem. Boldogok vagyunk együtt. Járunk együtt múzeumba, bulizni, van mikor együtt is tanulunk, mert ő is egyetemista.
Az anyja kijelentette, hogy SOHA nem akar látni engem, mert egy kép alapján megmondja, hogy én milyen vagyok. Amúgy egy darab kép van rólam közösségi oldalon, de az is ballagási kép, és egy nagyon kicsi szemfesték van rajtam, meg ballagási ruha, szóval ebből nem tudom hogy jöttek neki ezek, mint amiket ide leírtam. Nem a közösségi oldalakon élem az életemet. Életemben egyszer sem posztoltam pucsítós, kacsaszájas, meg mit tudom én milyen szelfiket. Még csak nem is sminkelek a hétköznapokban, és nagyon ritkán járok bulizni is. Párom sokkal többet jár bulizni, de én nélküle kb nem is szoktam menni.
Olyanokat is szokott még mondani, hogy én sosem leszek a család része, nem engedi, meg senki ne mondja ki még a keresztnevemet se, mert őt ez idegesíteni. Úgy beszél rólam, hogy ,,az" meg ,,kur va". Tudom, mert hallottam már amikor a párom telefonál vele.
Volt olyan, hogy páromtól direkt elvette az apja a saját autóját hetekre, hogy ne tudjon jönni hozzám(akkor is jött végül, csak vonattal, vagy én mentem érte kocsival). Olyan is volt, hogy megígérte az apja, hogy kihozza elém őt autóval, mire én végzem munkában, erre indulás előtt 20 perccel benyögte neki, hogy ,,Mégsem viszlek a kur vához, oldd meg ahogy akarod", és lelépett az egész család otthonról. Végül én mentem érte, ami nem volt nagy dolog, de megtörtént ez is.
Mikor nyaralni mentünk is olyanokat mondott az anyja, meg a testvére, hogy remélik egész végig vihar lesz, és nem fogunk tudni fürdeni a tengerben, meg hasonlók.
Volt, hogy lemerült az akkumulátor az autómban(meghibásodott) anyósomék házától 10 méterre, és be kellett volna tolni a kocsit, vagy be kellett volna bikázni. Erre az volt a válasza apósnak, hogy oldjam meg ahogy akarom. Végül két idegen pasi tolta be a kocsimat, aztán otthon kicseréltem az akksit. Akkor például velem volt, de elment a szüleinek szólni, hogy segítség kéne, de már 40 perc is eltelt, mert közben elkezdtek vele a szülei veszekedni, és inkább két járókelővel betolattam a kocsit.
Nem értem miért ilyenek. Ha valahova megyünk is általában én fizetek sok mindent, mert én dolgozom, párom nem. Étteremben is mindenki a magáét fizeti. Ha messzebb megyünk, akkor az én autómmal megyünk 90%-ban, és egyedül fizetem a benzint is.
Első barátnője vagyok a páromnak, és interneten ismerkedtünk meg, de nem lakunk messze egymástól.
Az anyja meg folyton hülyeségekkel tömi a fejét, például hogy ne legyen hűséges hozzám, meg ilyenek, amik nem érdeklik a páromat, de engem ezek a dolgok frusztrálnak, pláne hogy látatlanban elhordanak engem mindennek.
Volt valaki ilyen helyzetben? Jobb lett idővel?
18, hú, hát ez nagyon durva. De ha ilyen elmeroggyant volt, akkor nem írok olyat, hogy sajnálom, hogy így történt. A lényeg, hogy most boldog vagy a jelenlegi pároddal, bár gondolom ez az egész elég nagy traumát hagyott benned, és ebben ez a legrosszabb. :/
Az én párom viszont nem féltékeny típus, és nem is agresszív. Egy legyet sem bántana. Ezért is szeretem.
20, nem érzem magam aluliskolázottnak, mert négy szakmám van, de azt én is észrevettem, hogy lenéz engem a családja azért, amiért én nem itt nőttem fel, szegény régióban születtem, én nem 6-8 osztályos magániskolába jártam, stb.
Azt semmiképp nem várnàm el tőle nyilván, hogy most rögtön hozzám költözzön, hiszen nincs is normális bevétele(csak az ösztöndíja), én meg biztos nem kényszeríteném arra, hogy menjen dolgozni egyetem mellett, hisz nem épp egy könnyű szakon van, szóval elég sokat tanul, és nagyon jó átlaga is van.
Azzal is tisztában vagyok, hogy az első munkahelyén sem fog valószínűleg olyan nagyon jól keresni, de lakhatásra vannak alternatíváim(nem, nem az hogy valamelyikünk szüleinél éljünk), de ezen egyébként sem szükséges még gondolkodni.
Én tényleg nem tartom el egyébként, csak mindent felesben fizetünk, meg ugye ha én vezetek, akkor nem fogok kérni a benzinbe, mert az milyen lenne már. Nekem volt olyan párom a múltban, aki 2 kilométert kifizetett velem, amiért eljött értem autóval a buszmegállóba, és megfogadtam, hogy én soha nem leszek hasonló. De nyilván ha a mostani párom jön autóval, akkor ő sem mondja azt nekem, hogy tankoljak meg neki, vagy adjak a benzinbe, hanem megoldja ő. Bár mint írtam, inkább 90%-ban az én autómmal megyünk.
Ha az anyjáék elkezdenek engem lehordani, akkor azt szokta mondani a párom, hogy ott hagyja őket, vagy csak szimplán ignorálja ezeket a dolgokat, mert veszett már velük össze ezen, de állandóan nyilván nincs ehhez energiája.
Szerintem ahhoz képest, hogy még szinte ,,kisfiú" -ahogy írtátok páran-, egész önálló. Kimos magára, megfőz, takarít, autót szerel, és ha nálam van is szívesen megcsinál magától is apróbb dolgokat, szóval házias(én sosem kérem semmire). Találkoztam ezzel szemben olyan velem egyidős pasival, hogy egy szendvicset nem tudott csinálni magának, szó szerint, olyan életképtelen volt. Ő nem az.
De köszönöm a válaszokat! Jót tett az önbizalmamnak, hogy olyanokat írtatok, hogy talpraesett nő vagyok, meg nem vagyok lemaradva hozzáképest, stb. :)
Egy nehéz hátterű, talpraesett, felnőtt nő, aki még idősebb is (ebben a korban egy egész korszak), és egy kikímélt, gyerekszerepben élő kisherceg; nekem ez a kép rajzoldtt ki itt az összes kommentedből.
Ebből legfeljebb a Disney-nél lesz happy end, élvezd ki, amíg tart, és amíg több a jobb, mint az elviselhetetlen rész.
Egyetértek a 15-ös hozzászólással!
Kérdező!
Neked nem párod van, hanem gyereked...
Rajongásig szereted őt, próbálod megvédeni és elviselsz érte minden fájdalmat és megaláztatást...
Anyós-jelöltödékkel nem lesz jobb a helyzet soha. Tapasztalat.
Max. ha elköltöztök jó messzire és akkor a fiad öö párod végre kikerül a hatásuk alól s te is a negatív, mérgező légterükből.
Akármit csinálsz, de egy alap szimpátiát nem lehet senkiből kierőszakolni és ők eldöntötték, hogy nekik te nem vagy szimpi és eldöntötték, hogy téged utálnak. Akármit csinálhatsz, de te sosem leszel nekik elég jó.
Valójában ők kevesek hozzád, ez van!
Én is azokkal értek egyet, akik szerint jobbat érdemelnél.
Neked szerintem alacsony az önbecsülésed, pedig semmi okod nincs rá!
Az, hogy valaki több nyelvet beszél vagy hamarabb szerez diplomát semmiben nem teszi őt nálad feljebb állónak.
Mindenkinek más az életútja, mások a lehetőségei, mások a keresztjei.
Nem indulunk egyforma esélyekkel.
Kár magadat hozzá mérni!
Ő ő és te pedig te vagy. Talpraesett, önálló NŐ vagy.
Ő pedig egy burokban élő gyermek.
Sajnos is a burok rossz légkörű és ha a közelében maradtok, akkor ez előbb-utóbb véget vethet a kapcsolatotoknak is, mert egy idő után bele lehet ám fáradni ebbe...
Te tudod, hogy neked megéri-e ennyi önfeláldozás ezért a kapcsolatért, de arra számíts, hogy jobb nem lesz és szerintem a hétköznapjaitokban ordít a red flag!
Ráadásul rengeteg negatív jel és történés akarja mutatni neked, hogy nem jó helyen vagy. Ezért robbansz le a kocsival, ezért történnek a sorozatos kellemetlenségek.
Szerintem nem véletlenül írtad ki a kérdést, hiszen a lelked legmélyén te is pontosan érzed, hogy ez így nem jó és bár reménykedsz a pozitív válaszokban, pozitív példákban, de legbelül te is tudod, hogy mi a válasz a kérdésedre.
16.
Ennek a kapcsolatnak nincs jövője, de jelene sem.
Csak a filmekben és a regényekben él boldogan a talpraesett szegény lány és a jómódú fiú.
A saját kasztodból válassz legközelebb, ez a réteg soha nem fog elfogadni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!