Hogy kezelitek az eltartandó idős szülő problémáját, ha nem fér bele havonta támogatni anyagilag?

3

Na majd megnézzük, te mire jutsz. Mellesleg, te nagyokos, a kérdezőnek sincs annyi pénze, hogy támogassa a szüleit. És még nagyon sok dolgozó embernek az EU legszegényebb országában. Szerinted ők mit fognak tudni félretenni 1-2 gyerek felnevelése után?

3-as, te egyike vagy annak a nagy tábornak, akik nem tudják mit jelent az, ha valaki úgy dönt, szül egy (vagy több) gyereket. Úgy dönt.

Nem a gyerek kéri, hogy megszülessen, ő nem tartozik felelősséggel. A szülőnek van felelőssége.

Na itt is jön az orbànozás, behalok..

Kérdező, ha nem tudsz anyagilag segíteni, akkor sokat nem tehetsz.

Eltartandó? Nem dolgozott, nincs nyugdíja? Egyébként vannak szociális otthonok, ott a nyugdíj x része a gondozási díj, a többit megkapja a gondozott.

Sokat nem tudsz tenni.

#13 Állami intézetbe bekerülni szinte esélytelen, olyan várólisták vannak, ráadásul azért ott is van egy minimális térítési díj.

Bizonyos százalékig vehetnek fel alacsonyabb jövedelműt is, de arra még hosszabb a várólista, ráadásul nem is éri meg.

Nagyon sokan ráfutottak, pláne vállalkozók, hogy addig volt jó világ, amíg ment a szekér, de félre nem tettek. A minimálbér alapján számított nyugdíj meg kevés.

Illetve az ismeretségi körömben több viszonylag fiatal (harminc-és ötven közötti) futott bele, hogy olyan egészségi problémáik lettek, amik miatt nem tudnak dolgozni, de "leszázalékolni" sem fogják őket, mert nincs annyi bejelentett munkaviszonyuk. Utólag meg már könnyen okos az ember.

"Nem a gyerek kéri, hogy megszülessen, ő nem tartozik felellősséggel. A szólőnek van felelőssége." Nagyon kényelmes gondolkodásmód. De ha a szülő az otthonát eladja, vagy az otthon részére felajánlja, mint beugró, akkor nagyon sokan szídják a szülőt, hogy kisemmizte a gyerekeit.

14, nagyim 5 hónap alatt került be államiba, szinte mindenki alacsony nyugdíjú ott. De nem 200-300 az alacsony, hanem 80-120ezrek.

Csakugyan kényelmes gondolkodási mód, de basszus igaz. Adja el a lakást, kit érdekel? Inkább, minthogy a gyerekeknek kelljen gondolkodni azon, hogyan lehet majd a jelzágolog fizetni meg a közműveket visszakapcsoltatni a tartozások miatt..

Sehogy. Nem az én dolgom a saját megélhetésem kárára pénzelni a szüleimet, akiknek volt akárhogy is nézem, 15 "tiszta" évük nyugdíjig, amikor én már rég nem laktam otthon, mégis minden pénzüket elbszták a semmire.

Így jártak.

Hha nagyon nincs pénz tamogatni, akkor annyit tudsz segíteni, hogy utánanézel milyen támogatások, segélyek vannak, és segítesz elintézni. Most hiába írnám, hogy én támogtnám a szüleimet akár főtt étellel, lakhatással, ha nálad nem kivitelezhető. Kérdés még, hogy van-e ingatlanja, azt mennyiért lehetne eladni, lehetne-e kisebb költsegű lakhatási megoldást találni. Vagy önkormányzati házat kivenni belőle. Kérdés, hogy neki mennyi a nyugdíja, megnézni, higy miért nem jön ki belőle, fontossági sorrendet felállítani, mire költi. (Pl ne cigizzen, ne igyon, ne szerencsejátékozza el, ne menjen állandóan a klíma, ha ott sincs, helyzetfüggően megnézni, lehet-e spórolni.)

Én, mint gyereke, esetleg tudnám-e növelni a bevételemet? (Akár kis spórolás útján is, pl leteszem a cigit, és azt a pénzt megkapná az anyám/apám.)

Van testvér? Besegíthetne ő is.

Szóval sok tényezős.

Apámat nem tudom támogatni, mert van két gyerekem. Magamhoz venni sem tudom és nem is akarom, mert kibírhatatlan. (alkoholista, mikor gyerek voltam elhagyott bennünket)

Tőlem 200 km-re lakik. Voltam a lakóhelyén a polgármesteri hivatalban és megpróbáltam

segítséget kérni. Jelenleg szociális alapon kap 2 köbméter tüzifát és kedvezményes étkeztetést. Ha lerobban én nem tudom és nem is akarom ápolni. Gyerekként nem volt mellettem amikor kellett. Nem akarok örökölni tőle semmit sem.