Ez most az en anyukamrol szol, szoval a ferjem anyosarol. Szerintetek ezt a helyzetet hogyan lehet kezelni?
Mi Nemetorszagban elunk, es kihivtuk anyumat karacsonyozni. Van egy kiskutyaja, amit nem igazan tart tisztan, igy a ferjem az elozo tapasztalatai alapjan, mar nagyon nem akart beengedni, csak anyum nem tudta a kutyat hol hagyni, igy kertem, hogy probalja meg elviselni.
Szenteste ajandekbontas kozben a kutya osszefosta a nappalit. Ereztuk, hogy valami budos, azt hittem a kislanyom, aki meg pelenkas, hogy o trottyantott be, de egy francokat, a kutya volt. Szonyeget, laminatot, es meg a kanapet is osszefosta. Anyam egy szot sem szolt, csak ult tovabb a fotelban, en meg dunnyogve takaritottam, meg a gyerekek bonntottak az ajandekokat. Ezek utan ultimatum lett neki adva, hogy a kutya a nappaliban ne mozoghat szabadon, csak a szobaban ahol alszanak vagy a balkonon, nappaliban az oleben maradhat. Ezen anyam retentoen kiakadt. Masnap delutan el akartunk menni mindannyian setalni, anyum azt mondta, hogy faradt, ezert o inkabb addig lepihenne. Mi attol kimentunk, majd kesobb latjuk az utcarol, hogy anyam bent van a haloszobankban. Ferjem ezen nagyon kiakadt. Kertem, hogy hagyja ra, de nyilvan nem birta ki es normalisan rakerdezett, hogy mit keresett a haloszobankban. Anyam uvoltve, kiabalva es sirva mondta, hogy ot meg igy senki nem alazta meg,o nem lopo, a kutya szaladt be, ami nyilvan nem igaz, mert a haloszobaig plusz ket ajto vezet, ami csukva volt, majd mindennek lehordta a ferjem, most ott tartunk, hogy haza akar menni, csak a gyerekek konyorognek neki, hogy maradjon (3 es 8 evesek) . En nem tudom mit mondjak, ez a karacsony mar kuka, annyit mondtam, hogy nem kell haza mennie, de ha ugy dont, hogy menne megertem. Mi a francokat csinaljak? Tudom, hogy a ferjemnek van igaza. Raadasul a csaladi beke kedveert, meg o kert tobbszor bocsanatot, anyam meg csak jatsza a sertodottet, aldozatot. Van valami tanacsotok nekem?
Bocsanat , nincs ekezetetem.
18-as minden szavaddal egyet ertek. Ma este mar igy tett, mintha semmi sem tortent volna. Jo kedvuen vohogott.,,
Szobaban szerintem a ruhaimat nezegette, van egy maniaja, hogy ezzel meri fel a masnal a joletet. Azt nezi milyen ruhat hord. Nem igazan beszelunk neki az anyagi helyzetunkrol es ez piszkalja a csoret. Az eredeti jegye 3.-ra szol, megeri turni? Ferjem magatol erthetoen ki van, en teljes mertekben vele ertek egyet, csak en ismerem, ezert nem akadok ki annyira, mint o. Eddig annyira, nem hitt nekem, hogy ilyen, most hogy sarokba lett szoritva, “vegre” neki is kimutatta a foga feherjet. Eddig nekem mondogatta, hogy nyugi kibirod egy evben azt a par napot anyaddal, na tessek… mondjuk en is eleget turok, amikor az o szuleinel vagyunk, az sem piskota, de nem ennyire psziches esetek, mint anyam.
válasza:
válasza:az én anyám is elmult 70 ėves de mėg sem hivtam magamhoz soha mert tudom milyen veselkedésű mig magyarországon laktunk akkor is inkább ėn mentem hozzå ő ne jöjön hozzánk tul jol ismerem viselkedését.
javaslom álj ki a férjedért ės küld hazza anyukádat,
minek hivtad meg egyátalán ha tudod milyen személyisėge van hogy viselkedik stb
jó az neked hogy most anyukád lett fönök mártir a TI lakásotokban és ezt a gyerek is låtja .
válasza:Egyedul amiert nem rugtam ki, az unnepek, mert egyedul el, nincs senkije, mi is csak evente egyszer talalkozunk (eleg is) meg januar 1.-en lesz 70 eves, ezert nem akartam, hogy egyedul maradjon - és akkor mivan?
A férjed helyében valahol ma összecuccolnék, és kettesben hagynálak anyukáddal, de hogy én nem kapnék agyvérzést miatta, az is fix.
Oldd meg, nem az én problémám.
válasza:És kilátásba helyezném, vagy elmész pszichológushoz, aki megtanít határt húzni, és leválni anyuciról, vagy elválnék.
Lehet lepontozni, az anyádhoz hasonló toxic-mártír szülőkkel nőttem fel. Ha a férjem visszahozta volna ezt a kapcsolatunkba az ő szülei által, az eljegyzésig nem jutottunk volna el.
válasza:Az (egyetlen) anyád (egyetlen) 70. szülinapja.
Elviselhetetlen nőszemély, aki pokollá teszi az életeteket (évente néhány napra), ráadásul annyira "önzetlen", hogy az összes "sértés" ellenére "hajlandó" tovább maradni, bár nem marasztaljátok.
Nem tudjuk, mennyi közösen eltölthető idő áll még rendelkezésetekre. Lehet, hogy húzni fogja 90-ig, de az is lehet, hogy hamarosan történik vele valami.*
Ha most elküldöd, később sajnálnád?
Ha tönkretesz további 4 napot az életedből, azt jobban sajnálnád?
4 nap most örökkévalóságnak tűnik, de ha 20 év múlva visszagondolsz rá, akkor is olyan soknak fog tűnni?
Válóper nem lesz miatta?
Nem vagyunk a bőrötökben, ezt nektek kell tudnotok. A lényeg, hogy olyan döntést hozzatok, amivel mindketten azonosulni tudtok, hogy később se tegyetek egymásnak szemrehányást miatta.
A férjedről azt gondolom, hogy ha bevállalta anyádat január 3-ig, akkor tartsa is meg, amit vállalt. Lehet, hogy nem tudta teljesen felmérni, de nem mondhatja, hogy nem figyelmeztetted, és ő maga sem most találkozott anyáddal életében először (ha jól értem, járt már nálatok korábban is, kutyástul), tehát ez nem kifogás. Majd legközelebb máshogy csináljátok.
Ami anyádat illeti, te tudod, milyen életed volt mellette eddig. Más egy brutálbántalmazó-elhanyagoló-alkoholista stb. szülő, és más az, akinek az összes pszicho-nyavalyája ellenére azért sokat köszönhetsz is, tisztességgel felnevelt stb. Nyilván mostanra csak a rossz maradt belőle, mert ami jót adni tudott, arra már nincs szükséged, a rossz oldala meg egyre rosszabb lesz, ahogy öregszik. De ha kaptál tőle jó dolgokat az életben, azt nem helyes a kukába dobni azért, mert most ilyen. Ezt te tudod, hogy voltak-e ilyen jó dolgok, amiért tartozol neki legalább annyival, hogy nem hagyod magára a 70. szülinapján.
Ezt úgy mondom, hogy hasonló kérdésekre keressük a választ (18).
*Ez a kutyájára is igaz. Nekünk sikerült kivárni, míg a problémás családi eb késő vénségében, hosszú szenvedések után, természetes halállal elpatkolt. Igaz, jóval később következett be a pillanat, mint ahogy eredetileg gondoltam, de az élet akkor is csak egy irányba halad, visszafordíthatatlanul.
Köszönöm 37-es, a 18-assal együtt teljesen ráéreztetek a helyzetre. Pont amiket felsoroltál, èreztem úgy hogy elhívom. Ha nem tudnék levàlni róla, akkor nem évente egyszer találkoznánk egy hétre. Ez hülyeség, de manipulál ami igaz! Én ma haza akartam küldeni, fèrjem kért meg rá, hogy ne tegyem. Már igyis-úgyis el lett ba@va az egész karácsony, szerinte semmit sem változtat, ha 3 nappal előbb megy haza.
Nyilván van neki mit köszönnöm. Tisztességben felnevelt, beteg ágyam mellett virrasztott, de pszichésen tönkretett. Miután elköltöztem, magamat helyrehoztam, egy kiegyensúlyozott családi életet élünk. Szó sincs válásról, ahogy irtam is a férjem szülei is megérnek egy-két misét, ezt tegnap be is ismerte és mivel én is tűrök elég rendesen évente egyszer a szüleinél, ő is most megtűri anyámat. Többet viszont nem hívom ki, főleg nem kutyàstól.
Ebben a helyzetben, ahogy a 19-as is írta, anyám lesz a “szenvedő alany” vagyis úgy fordítsa ki az egész helyzetet, de ezzel már nem nekem kell megbékélnem. Úgy érzem, hogy a kötelességem ezzel letudva, a többi rajta áll. Változni nyilván nem fog, viszont nekem a saját családom a legfontosabb.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!