Rettegek bemutatni anyámat a párom szüleinek. Tippek?
Par honapja vagyunk egyutt a parommal, es en mar talalkoztam az o szuleivel. Legutobb feljott az otlet, hogy kellene szervezni egy kozos grillezést, ahova a szuleim is hivatalosak. Ez lenne az elso talalkozas. Na mar most, a parom tudja, hogy anyamnak sajnos nincs meg mind a negy kereke - hisztirohamok, extrem sertodekenyseg, ha valami nem ugy van, ahogyan o kitalalta, akkor borul a bili, folyamatos okoskodas es mindent jobban tudas. A parom szulei kedvesek, legalabbis eddig nem volt semmi problema, de azert meg nem ismerem oket annyira, hogy ne feljek bemutatni nekik a mutert.
Sajnos amiatt izgulok a leginkabb, hogy a sutogetesnel is max egy feloraig fogja tudni kontrollalni magat, utana meg elszabadul a pokol. Nem tehetek rola, hogy ilyen az anyam, de valahogy talan megis fel kellene kesziteni a paromekat arra, hogy “nem a legkonnyebb eset”.
Ez eleg nagy szegyenerzettel tolt el, aggodom, hogy mit fognak gondolni stb.
Szerintetek hogyan kellene ezt megosztanom veluk? Mire szamithatok?
6 éve vagyunk együtt, 1 éve házasok vagyunk (2 tanús volt).
A két család még soha nem találkozott
10 - "Par honapja vagyunk egyutt a parommal"
Talán még van egy pár hónap az esküvőig.
Mit mond a párod, hogy oldjátok meg?
De, utálod őt. Vagyis tulajdonképpen magadat, mert nem tudsz mihez kezdeni. Se magaddal, se vele. A valóság ez. Ha szeretnéd, felvállalnád, segítenél neki, akár együtt terápiára is mehetnetek. De nem. Nincs gond, hogy itt tartasz. De így nem lehet élni, ahogy írtad. Hazudhatod, de elmegy melletted a felszabadult élet, ha örökké anyádon agyalsz. Te is inkább a panaszkodó vagy, mint problémamegoldó. De hogy is lennél az utóbbi? Anyádtól nem kaptál erre eszközöket.
Sajnálom, de ezzel foglalkozom a magam stílusában. Felelősségem nincs azzal kapcsolatban, hogy hogy értelmezed. Az a te dolgod.
Kérdező, tényleg nem kellene erőltetni.
Mint szülő, mondom ezt. Lányoméknál ez fel sem merült, (pont azért, mert ismerték a párja szüleit), és amikor már komolyra fordult a kapcsolatuk, mi a férjemmel javasoltunk egy találkozót nálunk (nem grillezés, de kávé, süti, ilyesmi). A két fiatal mondta, hogy nem, erről szó sem lehet. (Utána a lányom még külön elmondta, hogy nagyon "gáz" az anyósjelölt és apósjelölt, szépen kérik, ő is, vőlegénye is, hogy nem forszírozzuk).
Mi tudomásul vettük a férjemmel. Végül az esküvőn találkoztunk először. És azóta sem.
Nincs ebben semmi, persze lehet, hogy úgy lenne szép, hogy összejárkálni, de nem mindenkinél működik, akkor meg már jobb hagyni.
Mindenképp beszéld meg a pároddal.
"max egy feloraig fogja tudni kontrollalni magat". Ha ennyire tartasz a grillezéstől,akkor halasszátok el. Szervezettek egy rövidebb időtartalmú programot,nem kell nagy valami,elég egy kávézgatás,sütizgetés stb. Elég az ha csak fél órás eseményt rendezel,kicsit beszélgettek és ennyi. Kevesebb idő,kevesebb az esély anyukád "kirohanásaira".
Őszintén szólva,én a helyedben nem erőltetném ezt,sem másmilyen programot. A te szüleidnek és a párod szüleinek semmi közük egymáshoz. Szerintem üljetek le a pároddal beszélgetni, és mondd el neki,hogy ezt nem szeretnéd,mik az aggályaid stb. Ha megérti ezt,akkor közös megegyezés alapján lemondhatjátok. Hiszen egyáltalán nem az számít,hogy a szüleitek egymás barátját leljék meg a másikban,hanem az,hogy ti a pároddal jól meg legyetek.
Pár hónapos kapcsolatban erre így semmi szükség, gondolom az esküvő még odébb van.
Te ismered a párod szüleit azzal érveltél, ugyanúgy a párod is megismerheti a te szüleidet, viszont a két szülőpárost nem kell összehozni, pláne ha anyád csak leégetne. Ne szivasd magad direkt. 😀
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!