Az anyósok miért rontják el ilyen sűrűn a kapcsolatokat?

Nekem hosszú évekbe telt, míg végérvényesen rájöttem, hogy az én anyósom egy pénzéhes, gonosz, féltékeny, sz@rkeverő szemétláda. Számtalan alkalommal adtam, adtunk esélyt neki, de mindig eljátszotta. Most ott tartunk, hogy a szememben ő nem több, mint a férjem anyja, de sem anyósnak, sem pedig nagymamának nem tartom, mert nem érdemli meg, hogy így gondoljunk rá. A férjem is rájött, hogy mit is művel a kedves anyja, és mióta kizártuk az életünkből, azóta teljes nyugalomban élünk. Számos alattomos húzása volt, rengeteg alkalommal bizonyította, hogy milyen aljas nő. A drága kislánya ugyanilyen, ezért is vannak most éppen jóban. Ott az unokák is érdeklik, itt nem. Néha megjelenik, de azon kívül, hogy általános dolgokat beszélünk vele és éreztetjük, hogy nem érünk rá, más kapcsolat nincs köztünk. Nap mint nap a ház előtt megy el, azt meg tudta jegyezni, hogy új kocsi áll az udvarban vagy a házon van változás, de annyi nincs benne, hogy egy pillanatra kiszálljon, és adjon egy puszit az unokájának. Mi nem megyünk, mert ott a mi gyerekünk semmihez se nyúlhat (egyszer kértük meg, hogy 2 órát vigyázzon rá, bezárta az egyik szobába), a másikak persze pakolhatnak, nekik saját játékuk is van, a mi kislányunknak természetesen semmi, amit vittünk, azt is elhordták a másik unokák (ami nem baj, de na, azért ennyire nem kéne). Most lehet meg fog jelenni, de most én fogom elküldeni, hogy ahol bejött, ott legyen szíves kimenni, mert senki nem hívta. Menjen oda, ahová eddig járt. Itt nem kíváncsi rá senki. Emberileg és anyaként, nagymamaként is teljesen megbukott.

Tudom, egyszer én is anyós leszek. Azt nem tudom, milyen leszek, de azt tudom, milyen NEM AKAROK lenni.

A fia mellettem nagyon sokat fejlődött, több szakmája, jogosítványa lett, saját házban élünk, van egy csodálatos kislányunk, és nem gondolom, hogy bármiert is szégyenkeznünk kéne. Mégis megszólt, lenézett, de ő az égvilágon semmit sem tud közel 60 évesen felmutatni, amit ő ért volna el, mindig pumpolt valakit, csak hogy neki jó legyen (az egyik hitelét a férjem vette fel, természetesen nem anyós fizette, hanem mi nyögtük ki ketten.). Mikor a házat vettük, simán elnézte, hogy fizettük a hitelt, neki a lakbért (nem keveset), csináltuk a házat munka előtt, után, hétvégén, egyetlen egyszer nem mondta azt, hogy főz nekünk egy paprikás krumplit, ezzel is segítve. Mikor beköltöztünk, ócsárolt mindent, pedig nem volt oka rá. Igen, van, amit használtan vettünk, mert máshogy nem volt rá pénz, de tiszta, rendezett családi fészket alakítottunk ki, szerényen, de boldogan élünk, mindenünk megvan. Rengeteget dolgoztunk, dolgozunk azért, hogy haladjunk (bőven van még mit csinálni), és nem gondolom, hogy szégyelnünk kéne az életünket, ellenben vele.

Én nem ítélek el senkit, úgy él, ahogy akar, de az szerintem sokmindent elmond, hogy már most a kezét dörzsöli az örökségre, sír állandóan, hogy nincs pénze (lenne, ha nem b@szná el olyanokra, amikkel játsza a nagyvilágit), és nagyon sok embernek megvan a véleménye róla, hogy milyen ember és anya ő valójában. Sokmindent hallottam már vissza (közös ismerősök által is), és szerintem nem mi vagyunk azok, akiket meg kell szólni, hanem őt, és a kedves kislányát.

#29 vagyok.

Joooo nem mindegyik gonosz.

De en utaaaaaaaaalooook minden ilyen anyosos szirsz*rt es emiatt irtam ezt.

Akinek baja van, ne latogassa.

Enyem: jo is. rossz is. Ketoldalu anyos. Amit szeretek benne arra fokuszalok! Amikor beteszi nalam a kaput a kedves mama: akkor otthagyom a F#$@&#@BA.

Értem. A 15-ös válaszomban amúgy írtam, mi az oka ennek, ezért is kérdeztem.

Nekem amúgy tündéri anyósom van. De látom azt a panaszkodó barátnőimen is, hogy olyanok miatt panaszkodnak anyósra, amit a saját anyjuknak vagy maguknak simán elnéznek, csak az anyósnak nem. Szóval, szerintem ez ilyen kétoldalú dolog sokszor.

Szerintem is kettőn áll a vásár.

Sokszor a "menyek" is eleve jobban ugranak anyósra, mint kéne. Meg anyósok is túltolják néha az elvárásokat.

Azért senki sem szent ismerjük be.

Rokon családba beházasodott egy nő-anyósa egy tündér és túl alázatos is szerintem az unokák miatt-a csaj mégis szídja éjjel nappal, hogy milyen sz*r anyós. Ha csak az ő oldalát hallanánk el is hinnénk- de ismerjük a szóban forgó anyóst is és látjuk az unokákkal is-semmi rosszat nem tesz és állandóan vigyáz rájuk, ha a szülők kérik zokszó nélkül, ha fáradt akkor is.

36, igen ebben is lehet valami, de érthető ha valaki az anyjához húz jobban, az anyós nem ugyanaz a szint. A probléma ott van, hogy oké ha ad tanacsot, még meg is fontolnák sokan szerintem..de nem mindegy a stílus. Meg abba kell hagyni ha a másikat zavarja. Nem kell navigálni, beleokoskodni, rámolni stb mas életébe, hazaba. Ezt kéne felfogni. Mindenki más, másképp reagál. Ami az anyós szerint segítség, mert "jót akar" azt mondjuk pont nem kérte senki. De őket nem zavarja, nyomják tovább.

Nekem nem ilyen az anyósom, de baromira idegesítene ha ilyen okoskodó ember lenne.

Meg nem az anyosom, de jovore az lesz. Jol kijovunk egymassal, szeretem, bar sok a nehezseg vele, azt pl nem szeretem benne, hogy azt a keveske fizeteset is piara kolti, igy a szamlai a harom gyerekere maradnak. Egy kicsit neheztelek ra, amiert majd masfel evtizeden keresztul hagyta, hogy a legkisebb gyereke apja terrorizalja ot es a paromat (ot azert mert aposomra hasonlit), igy a parom gyerek- es fiatalkora borzaszto volt.

Felhozta itt valaki a kapcsolatot a sajat anyaval; nekem azota jo a kapcsolatom anyukammal miota kulon elek, ennek mar 4 eve. Elotte allandoan veszekedtunk, kiabaltunk, folyton martuk egymast, de ahogy elkoltoztem, ezek megszuntek es nagyon jo a viszonyunk, barmivel fordulhatok hozza.

37eshez szolna a válaszom.

A mi esetünkben is ez van.

Sosem szidom az anyósom senkinek mondjuk. A férjemnek elmondom amit ellenem tesz. Bár amilyen szentnek mutatja magát el sem hiszi. És tudom hogy bárkinek is mondanám amúgy hogy mit tett velem és mondott nekem senki sem hinne nekem. Anyósom szereti a gyerekeim nagyon is. Viszont azt az arcát sosem mutatja senkinek sem amit nekem, a menyének. Ott tartunk hogy feltudjam dolgozni ezt a fajta bántásmódót, hogy pszichológushoz kell járnom... míg mindenki egy tündérnek és egY csupa jó szivű embernek tartja őt.. alapvetően jó ember . De amit velem tesz azt nem sok ember tolerálná