Mit tennétek ilyen családi problema esetén?
Van egy gyermekem. Itt lakunk a férjem szüleinél, de mióta megszületett a babánk azóta mindenki más lett.
A házunk építés alatt van, de olyan mély fájdalom nekem ez ami itt megy nap mint nap, hogy már nem akarom megvárni míg a házunk kész lesz.
Ugyanis mindenkivel csak a harc megy. anyósom úgy érzi ő a gyerekem anyja, állandóan ossza az eszet, mindent sz.rul csinálok, és ha kérek valamit hogy "ezt nem így szeretném hogy legyen" már csak azért is provokál. A fia előtt a szent jó anyós szerepet mutatja meg úgy mindenki más előtt de velem 4szemközt nagyon gerinctelen és sok aljas húzása volt..
Apósom is állandóan okoskodik de nála többnyire ennyinél megáll a dolog.
Van egy nővére aki állandóan okosabb pedig még gyereke sincs.
A drága férjem meg állandóan azzal van ha mondom hogy költözzünk mert nem bírom nem egészséges nem normális ez hogy ennyien itt lakunk, akkor annyi a válasza hogy "hamarosan kész a ház" (ahaa jobb esetben 1 év..) "ezért küzdöttünk annyit hogy letaposs" vagy a kedvenc" ha van valami bajod anyámmal mond meg neki" .. hmmm
.. párszor próbáltam beszélni de az a baj, hogy semmi értelme.
Testvérem mondta költözhetek hozzá. De a férjem arra hivatkozik " szép testvér aki egy családot szét választ "
És hogy "mennyi anyagi hiany lenne ez" ....
Nagyon kiábránultam mindenkiből. Mennék innen hisz van lehetőség. De félek a következményektől. Félek hogy elvennék tőlem a picit. Egyébként van rendes GYED-em amiből egy városi albérletre is futná. A gyerekem megfelelően fejlődik boldog vidám . A férjem kérdés hogy jönne és szerintem nem is veszi komolyan hogy menni akarok de úgy gondolom az én életem úgy élem ahogy én akarom úgy érzem ennek a házasságnak vége.. így..
Nem tudtam hogy ennyire anyuci pici fia az én "lovagom" .
Oda se mentem volna.
Mindenki élje a saját életét
1es Igen. Naiv voltam. Sajnos eldobtak a szüleim nincs családom. Így mikor a család része "lettem' boldog voltam hogy tartozom valahova
Most hogy már tudom hogy ez számomra nem jó család és egyáltalán nem befogadóak csak egy eszköz voltam.ahhoz hogy unoka legyen, így kinyilt a szemem.. tisztán látok. Előtte nem volt ez így sajnos.
Ha ilyen párom lenne, akinek ennyit számítana amit mondok, amit érzek, gyerekkel mennék el, ebben az esetben a tesóhoz. Elvenni nem tudják tőled a gyereket, ahhoz erős indok kellene, te meg gondolom nem vagy felelőtlen, nem drogozol, nincs mentális betegség, stb.
Ilyen lovag maradjon csak a sárkány mellett, te keress magad mellé normális embert.
Tesódat hívd fel, kérdezd meg, mikor mehetsz a gyerkőccel leghamarabb. És kezdj el látványosan csomagolni, valamint a cuccokat átvinni.
Férjeddel pedig higgadtan közöld, hogy döntöttél, ezt nem tűröd tovább. Ha veletek szeretne élni akkor keressen lakást, ahol együtt tudtok élni, és már költözöl is.
"nem bírom nem egészséges nem normális ez hogy ennyien itt lakunk"
Igen, ez így van.
Nagyon nagy baj, hogy a férjed nem vesz komolyan.
Talán mert nem mondasz neki konkrétumokat.
Pl.: Jani, 1-jén költözök a tesómhoz! Légy szives, szállítsd a kiságyat meg ezt a 7 bőröndöt!
És vegyél dobozokat, azt vidd oda a mostani házba, és pakolásszad!
A szüleid a baba iránt sem érdeklődnek?
Nem hordod oda, és ők sem jönnek?
"Nem tudtam hogy ennyire anyuci pici fia az én "lovagom" ."
Onnan is lehet tudni, hogy még vele lakik.
Hány éves? Tesója van?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!