Ezt hogyan lehet lekommunikálni úgy, hogy ne legyen belőle veszekedés?

Nő vagyok, a párom lakásában élünk (akinél már ez a tény is kiveri a biztosítékot, az inkább ne is válaszoljon, mert nem ez a kérdés témája). Hét közben egyetemen vagyunk (másik városban), hétvégén és szünetekben a párom lakásában, illetve idén-jövőre végzünk és egyetem után itt tervezünk majd lakni.

Mivel tulajdonképpen csak "szívességből" lakom itt (a párom nem kér tőlem albérleti díjat), ezért a lakás rendben tartását nagyjából teljesen magamra vállaltam, hogy valamennyire kompenzáljak. Én takarítok, én főzök, én mosok, én veszem a háztartási cikkeket.

A probléma, hogy a párom apja minden alkalommal, amikor egyetemen vagyunk bejön és ész nélkül pakol, takarít (annak ellenére, hogy mindig tisztaságot és rendet hagyunk magunk után). A holmijainkat össze-vissza pakolja, semmit nem a helyére tesz. A hűtőből, fagyasztóból kidobálja, amiről úgy gondolja, hogy már nem kell nekünk (volt, ami még kellett volna), illetve betesz dolgokat, amik szerinte kellenek nekünk. Az edényeket igénytelen módon, össze-vissza egymásba dobálva teszi be a szekrénybe (serpenyőbe tepsit, arra egy fedőt, a tetejére egy fazekat, stb).

Tudom, hogy csak segíteni akar, de tényleg nincs rá szükség, mi is megoldjuk. Én nem szólhatok neki, mert nem az én lakásom, semmi közöm hozzá. A páromat nem zavarja annyira a dolog (nyilván otthon is fazékban tartják a tepsiket, úgyhogy ezt szokta meg), ezért nem szól neki. De ha szólnánk, akkor is csak megsértődne, amiért nem fogadjuk szívesen a "segítségét".