Apósom mindig elszomorít, sokszor emlegeti a halált. Mit tegyek?
Apósom 75 éves és 5 évvel ezelőtt én költöztem oda hozzájuk, mert a fia a párom.
Szóval múlt héten kezdtem el dolgozni új munkahelyen és ma délután meg tudtam hogy anyumat reggel munkába menet fellökte egy autó és könnyebb sérüléseket szenvedett. Gondoltam e héten pénteken felmegyek hozzá Pestre és vasárnap hazajönnék.
De apósomnak ez nem tetszik, teszi a megjegyzést hogy lehet mire visszajövök ő már halott lesz meg hogy ki fognak rúgni. Ez annyira rosszul esik hogy el is megy a kedvem mindentől.
A párommal azon vagyunk hogy minden jobb legyen, párom 12 órázik hogy meg tudjunk élni, ez miatt az apóst én intézem. Főzök rá, mosok rá, a körmeit levágom, haját megmosom. Ha kórházba kell mennie a betegszállítót intézem, orvosokhoz járok vele, gyógyszereit kiváltom, a nyugdíját felveszem csak azért mert otthonról már nem tud elmenni sehova se és odaadom neki a pénzét.
Úgy érzem megteszek neki mindent de mègis úgy érzem én vagyok a rossz. Az apósom és a párom között mindig van valami feszültség, folyton marják egymást. Ha a párom itthon van szabadnapon após már rázendít, hogy menjen vágjon fát stb.
Máskor meg rendes az após nem értem hogy mi baja van. Igaz hogy péntek reggeltől délután 5ig egyedül lenne és szombaton reggel 4től este 5ig. De bevásárolok neki dohányból meg ételből. Vasárnap reggel meg már úgyis megyek haza, karácsony óta nem láttam a szüleimet.
Mit tegyek?
Sajnos a házunkban nincs bekötve a gáz. Ezért 2 kályhával tüzelünk, délután 3kor érek haza és após 1órakor szokott begyújtani nálunk. Azt mondja annyira fáj a háta hogy begyújtani se tud, holnap már hívom az orvost hogy mit tegyünk.
Sajnos szívelégtelensége van és nem szedi a gyógyszereit :(
Esetleg nem tud valaki ránézni apósodra nap közben egy fél órára?
Szerintem fél egyedül maradni.
Szerintem is fél egyedül lenni. Ami pedig a zsörtölődést és beszólógatásokat illeti, szerintem igazából nem veletek van baja, hanem már az élettel úgymond. Hogy ki van szolgáltatva, hogy egyedül már nem képes úgymond semmire, ha nem segítenek neki.
Persze, erre nem az lenne a megoldás, hogy veszekszik,de valószínűleg másképp nem tudja levezetni az elkeseredettségét és a stresszt.
Menj,látogasd meg az anyukád. Ne hagyd, hogy ilyen lelki terrorba tartson. Meg lehet érteni az ő helyzetét is, de az édesanyád az az édesanyád. És nem egy hétre mész.
Na, hány évet fogtok kidobni az életetekből a drága papára? Veszekszik a fiával, veszekszik veled, gyógyszerei vannak de nem szedi, a fiatalságotok meg csak ketyeg. Aztán a papa 20 év múlva meghal (mert aki mindig haldoklik az örökké él), akkor jönnek a te szüleid? Költöztök oda segíteni?
Fogod magad, mész anyudhoz. Két hónapja nem láttad és balesete is volt, ha a drága papa pont ebben a három napban távozik, akkor annak úgy kellett lennie.
Aznapra ápolót, szociális gondozót lehet fizetni? Ill nem tudom gondozni mennyire lehet, csakhogy ránézzen valaki, vagy egy kedves szomszéd.
Egyébként nekem rossz érzésem van attól, ha valaki mártírkodik, de ugyanakkor irányítani is próbál az ő "szorult helyzetét tolva előtérbe", valamint megmondja jó alaposan ki mit csináljon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!