Anyósomék a közelbe költöznének. A férjem szeretné, én nem. Mit reagálnátok?
Anyósomék közel akarnak (5 percre) hozzánk költözni. A pontos miértjét nem tudom, de mondják, hogy jobb lenne többet unokázni (van több nekik, nem tudom miért nem hozzájuk közel mennek), meg gondolom majd idősebb korukra szeretnének segítséget kérni.
A férjem nagyon örülne ennek, mert szerinte nagyon jó lenne, hogy vigyázhatnának a gyerekünkre (még pici, 16 hós). Nem tudom mondjuk erre mi szükség van, itthon vagyok vele gyeden, mindent megoldunk 3-an. Kettesben ha mennénk is ritkán.
Anyósom múltkor megjegyezte, hogy milyen jó lenne, ha a közelben laknának és mindennap🥺😱 mehetnénk együtt az unokájával sétálni.
A gondom ezzel az egyrészt, hogy anyósomék természete túlbuzgó: egész nap tennének-vennének. Mi örülünk, ha egy 20 perces sorozat részt végre meg tudunk nézni (2 hetente 1x😀) így gyerek és háztartás mellett, nem hiányozna, hogy hívogassanak mindennap valami ürüggyel, hogy pl menjünk fát vágni, vagy menjünk át enni, vagy hagy jöjjenek most azonnal lefesteni a kerítésünket stb.
A másik, hogy anyósomékra 5 percet nem bízom szívesen a gyerekünket. Imádják egymást, de apósom figyelmetlen (múltkor 1 giga kést hagyott az asztal szélén, ahol a gyerek nyúkál), anyósom meg értetlen (mondom, hogy ne a lépcsőn játszanak már a picivel, erre 40 mp múlva ott játszik vele megint... mert "ő így akart játszani"...) és még le is tagad mindent... vagy másra fog.
Harmadrészt nekik itt nincs senkijük, ezért naponta át akarnának magukhoz csalni valami ürüggyel vagy ők jönnének nekünk kéretlenül segíteni.
Én ezt nem akarom... de a férjem igen... Finoman mondtam neki, hogy szerintem ez annyira nem lesz jó, de már arra kiakadt... Ti mit csinálnátok? Meg nyilván nem mondhatom, hogy hova költözzenek, a félelmeimet meg ha elmondanám úgyis az lenne a reakció, hogy "Jaj ettől nem kell félni, nem zargatnánk titeket stb." + meg is sértődnének.
1. Válaszadók megint szánalmasak.
2. Ebből még lehet jó is, később, akár több gyereknél nagyon jól jön a segítség.
3. Ti már így vagytok egy család, a szülők nélkül. Beszélj a férjeddel, mondd el, hogy nem tetszik. Keressetek egy köztes megoldást.
Esetleg a környékbeli családsegítő szolgálatnál a szociális munkások összehangolhatják az eltérő igényeket.
Talán. De sajnos az a tapasztalatom, hogy inkább az idősebbek pártját fogják - akkor is, ha lelkileg szó szerint terrorizál. (Tisztelik, becsülik, mert stb.) Az nem baj, ha ESETLEG GYILKOSRÓL van szó!
Figyelembe sem vesznek olyan képességeket/készségeket, NAGYFOKÚ IGYEKEZETET/nyilvánvaló törekvést, amelyet "mi" megteszünk...
Nem irigyellek kérdező! Manapság a nők vannak valamilyen módon a legkiszolgáltatottabb helyzetben.
Ui: karácsonyra kaptam egy ismerősömtől egy jó tanácsot: piros szívet rajzolj. De NE AZT ÍRD, hogy "szeretlek, anyós pajti". Hanem a következőket: kedvelem a jó tulajdonságait, de a rosszakkal nem tudok mit kezdeni. Figyeld a reakciókat! :)
Arra légy szíves vigyázz, hogy nehogy akár Te, akár a kicsi gyámság alá kerüljetek! Mert akkor lenne igazán nemulass...
Sajnos a "családsegítő" szolgálat gyakran nem biztos, hogy jól végezné a dolgát. Max. adósságkezelésben lehet rájuk számítani.
Esetleg egyházi közösségekhez is fordulhatsz segítségért. Házassági tanácsadást/párterápiás foglalkozásokat szoktak általában tartani.
Nagyszüleid vallásosan neveltek? Volt valaki a családban, aki imádkozott valaha is? Tudsz erről?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!