Mit tegyek, hogyha anyósomék kikészítenek és folyton lenéznek?

A szüleim miatt néznek le.

A szüleik nagyon rossz házban laknak a tesóimmal, de ők is apránként haladnak, szépítik az életüket egy kis segítséggel. A házról annyit, hogy nem penészes, nem retkes, csak le vannak kopva a falak, régimódiak a bútorok, rosszak volt a nyílászárók, a kapu, az udvar tiszta gaz volt, és az udvar végébe volt rakva minden, ami már nem kellett (régi gáztűzhely, régi ajtó, stb.). De már évek óta apránként haladnak és csak az nem látja a változást, aki előtte nem látta a házat.

Anyósoméknak még az a bajuk, hogy én biztos a fiúkhoz azért mentem, mert kellett a pénz a házukra, meg ilyen bárcás qva meg olyan rossz riherongy vagyok. Pedig egy forintot nem adtam a szüleimnek a párom pénzéből.

Nekik családi vállalkozásuk van, ami elég jól megy.

Már nem bírom, hogy nem tudnak engem elfogadni, folyton lenéznek. Vagy pattogósan, flegmán, egyszavas válaszokkal válaszolnak, vagy ketten apósommal karöltve nekem állnak, és van, hogy beszáll a sógorom meg a felesége is, akit elfogadnak.

A gyereknevelésembe is folyamatosan beleszóltak, nem hagytak békén.

Eleinte nem szóltam, mert nem mertem, mindenbe beleegyeztem, csakhogy elfogadjanak és béke legyen.

Még abba is beleegyeztem, hogy a párom és apósom nevét adjam a fiamnak. Ami nagy hülyeség volt, hogy hagytam magam, de egyrészt nem merek és nem is tudok visszaszólni (főleg ha csoportosan támadnak), másrészt meg már feleslegesnek érzem, mert már megszokták, hogy belém törlik a lábukat.