Én vagyok a szemét?

Köszönöm szépen a válaszokat, aki vegigolvasta a kommenteket és úgy válaszolt annak külön köszönet. Jó volt kiírni magamból a dolgokat. Hangsúlyoznám, h nem éhezünk, az anyagi helyzetünk stabil, és amint jövőre visszamegyek, úgy javulni fog, a kérdésem nem az volt, h kellett e volna 3 gyereket vállalni, hogy mennyit kellene albérletbre költeni, igazságtalannak érzem, hogy anyósomék ennyi nyugellátás kapnak, nem a mi zsebünkben veszik ki,nem ők az egyetlenek az ismeretségi körünkben akiknek egy régi törvény miatt ennyi nyugdíj jár, csak közben azt érzem igazságtalannak, hogy ez a helyzet fenn áll, h nem dolgoztak itt, mégis ekkorra juttatást kapnak, édesanyám például könyvelő volt, most itt dolgozik (már lassan 10 éve), és biztos h nem lesz ekkorra nyugdíja, de ha otthon maradt volna, és úgy hozza ki a nyugdíját, h itt egy napot sem dolgozott, akkor ő is közel ennyit kapna. Vagy a munkatársam anyukája, tavaj ment nyugdíjba, 160 ezret kap, mert bolti eladó volt egy ismert cipöboltbam, mivel van saját házuk, ìgy szépen kijönnek, belőle, de őszintén, ez mennyire fer? Amúgy, anyósom is érzi, h nem kóser, mert mondta a férjemnek, hogy ha anyukám kérdi, akkor csak a felét mondja az összegnek.

A nemzetközi nyugellátással CSAK a Budapesti főosztály foglalkozik, és a magyar keresethez viszonyítják az ukrajnai bért, mivel az a magyar keresetnél jóval kisebb, hogy értsd, anyósom nyugdíja 1800 hrivnya, ami kb 18 ezer forint, na abból tényleg nem tudnának mesélni, ehhez képest a 270 ezer forint az kb 27 ezer hrivnya, az egy felsővezető bére, egy parlamenti képviselője papíron stb. De ezt biztos tudtad... örülök, h jól megy sorod, jó nekik, hisz találtak egy kiskaput, és ügyesen kihasználtság, de nem érzem igazságosnak, ennyi

Nekem nem kell a pénzük, törvényesen kapták, volt egy kiskapu kihasználták, nekem a kiskapuval van bajom...