Lányok, asszonyok a férjetek /párotok ruhásszekrényét ti tartjátok rendben?
Minden nap igyekeztek a férjetek ruhásszekrényét is rendben tartani? A kulcsszó a rendben tartani-n van , merthogy az valamiért alap , hogy a gyönyörűen kivasalt ruhákat , pólókat, ingeket , nadrágokat szépen behelyezzük mi nők a kis férjecskénknek a szekrényébe.
Magától nyilván nem vasalja ki senki..
Na szóval miután szépen bepakoltatok, és miután a férfi összetúrta a ruhákat, mondván keresi a mindennapi kis ruhácskáit , azt ti igyekeztek utána megint összehajtogatni, hogy a szekrényben rend is maradjon?
Illetve ti mondjátok meg a férjeteknek /párotoknak hogy milyen ruhát húzzon fel vagy hagyjátok, hogy azt a pár ruhadarabot hordja amit szeret, de ami kevésbé csinos?
Valóban ez (is) a nők dolga?
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy másoknál ez hogy működik, mert a párom anyukája szerint ezekre a dolgokra nekem nőnek kellene figyelnem..
egyszerűen annyira rosszul esik, hogy tényleg állandóan mosok, vasalok (komolyan napi szinten mosok, már-már túlzásba is viszem) minden holmija a páromnak gyönyörűen ki van vasalva, még kis illóolajos sprével is lefújom, hogy kellemes illata legyen, frissebb legyen és erre ma feljött anyukája és elkezdte rendbe rakni azt a polcot , ahol a párom a nadrágait összetúrta és azt mondta, hogy ezeket nekem kellene megcsinálni, mert ez a nő dolga...
komolyan..annyira rosszul esik, amikor az ember a lelkét kiteszi, gyönyörű rendet tartok a lakásban és kiszúrja azt a 2 dolgot ami épp nem volt rendben.
Ti hogy kezelitek ezt a helyzetet??
Komolyan nem értem, mert mások szerint is rendmániás vagyok.
Konkrétan ma már véresre takarítottam a kezem, annyit sikáltam, mosogattam , takarítottam.
Szülinapot tartottunk és 8 fő után egy óra alatt mindent elmosogattam , gyönyörűen felmostam (fertőtenítővel) ma már másodjára , mert ugye az ember igyekszik a covid miatt is mindent megtenni, és komolyan sírva tudnék fakadni attól, hogy ilyen....
úgy érzem ha a világ legtökéletesebb nője lennék , akkor sem lennék elég jó neki...
Most őszintén kérlek válaszoljatok, tényleg ez is az én dolgom lenne ?
Még a jogosítványt is nekem kell megcsinálni , mert a párom nem akar jogosítványt, viszont a családban is , főleg majd ha gyerek lesz, ugye kelleni fog, így kénytelen vagyok megcsinálni.
Ok a páromnak diplomája van , nekem nincs, de 3 szakmám van egy negyediket egy évig tanultam (rájöttem , hogy nem nekem való) , mellette folyamatosan dolgoztam, közben csináltam egy középfokú nyelvvizsgát csak úgy és most vezetni fogok járni.
Minden kis pénzem a tanulásra, saját magam fejlesztésére költöttem, akkor most rosszabb vagyok vagy kevesebb mint a párom, mert nekem nincs diplomám?
Ő egyszer elvégezte az egyetemet, azóta ha hazajön munkából csak játszik...
engem nem zavar, mi jól megvagyunk, sőt ha megkérem bármire segít a takarításban (elmosogat, néha felsöpör) de igazából főleg mindent én csinálok. Főzni is szokott néha ami tök jó.
Részemről a takarítás miatt nincs sok konfliktusunk, mert megvannak a kis trükkjeink, hogy mivel lehet kiváltani a takarítást (pl. egy masszázs) de azt gondolom, hogy amíg én is ugyanúgy dolgozom, addig alap hogy ő is kiveszi a részét a házimunkából néha.
Sőt..én azért nem olyan könnyű fizikai munkát végzek és mégis itthon nekiállok takarítgatni, megcsinálni mindent amit kell.
Nem mintha lenézném az ő munkáját, de tudom, hogy azért neki sokszor sokkal lazább a munkája mint nekem.
Komolyan nagyon elszomorít az anyukájának a hozzáállása.
Én a gyerekeimet arra szeretném majd tanítani , hogy igenis amíg mindketten dolgoznak a nő és a férfi kutyakötelessége mindkét félnek kivenni a részét mindenből..
Főleg a mai világban úgy érzem a nők most már annyi szerepet vállalnak , hogy nem csoda , ha néha kibuknak..
Nálatok hogy működnek ezek a dolgok?
Tényleg minden a mi dolgunk?
válasza: válasza: válasza:Nem. Felnőtt ember, ő felelős a saját dolgaiért, engem az se érdekel, ha úgy néz ki a szekrénye, mint amin átment egy tzunami. Nem az én dolgom, nem teszem azzá. Kapaszkodj meg, legtöbbször nem is én pakolom a szekrényébe a dolgait (kivéve ha épp úgy esik kézre), hanem ő maga, sőt, a házimunka felét is megcsinálja szó nélkül. Neki ez természetes, nekem is. Te egy tipikus mártír jellem vagy, azt is magadra vállalod, amit nem kéne, személy szerint én soha nem lennék hajlandó így élni.
A párod anyja meg mit pofázik bele, mi köze hozzád? Miért hagyod?
a levesre após szólt be , aztán persze mondta hogy azért finom volt, de kicsit sótlan..:D jól van ezeket még elengedem...após ruhája már nem rátartozik , mert elváltak, de ilyenkor mindig összejön a család. Nincs köztük harag vagy ilyesmi.
Én amúgy ezt soha nem tenném, soha nem kritizálnék senkit...
nekem alapból tök mindegy ki mit csinál, ezt soha nem értettem, hogy mások miért akarnak beleszólni mindenbe.
Az is mindegy nekem hogy párom hogy öltözködik, abba szólok csak bele, hogy amikor hazajön vegye le a munkás ruháját, meg cipőjét mert covid van és nem szeretném ha abba lenne egész nap, amiben dolgozott..ez nekem alap.
Nekem pl az is tök mindegy , hogy a munkatársaim mit hogy csinálnak, soha nem jutna eszembe beleszólni a munkájukba, de mondjuk tényleg hidegen is hagy , hogy ki mit csinál..max ha nem tetszene valami , akkor szó nélkül megcsinálnám úgy ahogy én szeretem, de nem szólnék érte, hogy máskor ne így csinálja.
Az a baj, hogy látom, hogy a páromat is bántja ez amikor panaszkodok neki, hogy megbántott valamelyikük..
Én nem szeretnék konfliktust, de nem tudom hogy kezeljem ezt...
válasza:hát igen..ebben van valami..vagy többet nem tartok itt semmilyen összejövetelt , igazából már a sógornőmnél eltöltött karácsony után eldöntöttem, hogy én ilyet nem vállalok be és csodáltam is érte, hogy ő ezt bevállalta..
talán ezzel elkerülhetem az ilyen jellegű konfliktust..
régen takarítónő járt ide, sikerült szép lassan elérnünk, hogy nekünk nem kell, mert amikor idekötöztem , akkor úgy éreztük, hogy feleslegessé vált, de akkor legalább mindig dicsért engem a takarítónéni, hogy milyen szép rend van..:D az jól esett..
de akkoriban még ő is dícsért, de most hiába volt gyönyörűen berendezve minden a szekrénybe mégis azt a pár nadrágot vette észre amit begyűrt a párom..
próbálok most ilyen pszichológiai tanácsokat olvasgatni , hogy hogy lehet kezelni.
Az egyik pont ezt mondta az előbb, hogy a konfliktushelyzeteket igyekezzünk elkerülni és úgy érzem, ez hogy itt volt nálunk az összejövetel ez most konfliktusforrás lett.
Tulajdonképpen soha nem is akartam ilyet bevállalni, de most a vírushelyzet miatt muszáj volt.
Hát próbálok okosodni, de ahogy hallgatom ez a leggyakoribb konfliktusforrás a kéretlen tanácsok.
Az a baj, hogy ezeket nem ér kreálom, és így nagyon nehéz...
pedig én igyekszem, még azért is felhívtuk , mert ő külön menüt szeretett volna, hogy csináljuk e meg vagy ő szeretné , mert tudjuk hogy ő jobban meg tudja csinálni, mert jobban ért hozzá...szóval igyekszem jó fej lenni, és mégis..a legfurább hogy az egyik pillanatban dicsér, a másikban meg le vagyok oltva hogy az én dolgom , hogy a párom ruhásszekrényét rendben tartsam...nem tudok rajta kiigazodni néha..
válasza: válasza:Nem olvastam el minden választ, de ez nonszensz. A férjed egy felnőtt ember, nem kisgyermek és képes ellátni magát. Tehát ha anyós nekem ilyesmit magyarázna ezt szépen elmondanám neki.
A nők egyenlőek a férfivel, tehát nekem nem kell a férjem helyett munkákat végeznem. Egyébként az én anyósom is mondott már hasonlót, csak ő a főzésre. Kétségbeesett, hogy a munkahelyre a férjem nem főtt, otthoni ételt vitt és engem hibáztatott hogy én akkor nem főzök a kisfiára?
Mondtam neki, elosztjuk a főzést. Egyik héten én főzök hétköznapokon, másik héten pedig ő. Ő volt a soros, nem volt kedve főzni ezért szendvicset ettünk. Az álla teljesen leesett, mert a férjem anyu pici fia volt míg az anyjával élt, csak amikor összeköltöztünk én azonnal megmondtam neki hogy minden háztartási feladatot igazságosan megfogunk osztani egymás közt, különben nem fog működni. Természetesen mindent megtanítottam neki, főzni, mosni, takarítani utána szépen belejött.
Azóta nem csesztet az anyós, és valahogy ő is belátta hogy ez így van rendjén, és már helyesli is. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!