Lányok, asszonyok a férjetek /párotok ruhásszekrényét ti tartjátok rendben?
Minden nap igyekeztek a férjetek ruhásszekrényét is rendben tartani? A kulcsszó a rendben tartani-n van , merthogy az valamiért alap , hogy a gyönyörűen kivasalt ruhákat , pólókat, ingeket , nadrágokat szépen behelyezzük mi nők a kis férjecskénknek a szekrényébe.
Magától nyilván nem vasalja ki senki..
Na szóval miután szépen bepakoltatok, és miután a férfi összetúrta a ruhákat, mondván keresi a mindennapi kis ruhácskáit , azt ti igyekeztek utána megint összehajtogatni, hogy a szekrényben rend is maradjon?
Illetve ti mondjátok meg a férjeteknek /párotoknak hogy milyen ruhát húzzon fel vagy hagyjátok, hogy azt a pár ruhadarabot hordja amit szeret, de ami kevésbé csinos?
Valóban ez (is) a nők dolga?
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy másoknál ez hogy működik, mert a párom anyukája szerint ezekre a dolgokra nekem nőnek kellene figyelnem..
egyszerűen annyira rosszul esik, hogy tényleg állandóan mosok, vasalok (komolyan napi szinten mosok, már-már túlzásba is viszem) minden holmija a páromnak gyönyörűen ki van vasalva, még kis illóolajos sprével is lefújom, hogy kellemes illata legyen, frissebb legyen és erre ma feljött anyukája és elkezdte rendbe rakni azt a polcot , ahol a párom a nadrágait összetúrta és azt mondta, hogy ezeket nekem kellene megcsinálni, mert ez a nő dolga...
komolyan..annyira rosszul esik, amikor az ember a lelkét kiteszi, gyönyörű rendet tartok a lakásban és kiszúrja azt a 2 dolgot ami épp nem volt rendben.
Ti hogy kezelitek ezt a helyzetet??
Komolyan nem értem, mert mások szerint is rendmániás vagyok.
Konkrétan ma már véresre takarítottam a kezem, annyit sikáltam, mosogattam , takarítottam.
Szülinapot tartottunk és 8 fő után egy óra alatt mindent elmosogattam , gyönyörűen felmostam (fertőtenítővel) ma már másodjára , mert ugye az ember igyekszik a covid miatt is mindent megtenni, és komolyan sírva tudnék fakadni attól, hogy ilyen....
úgy érzem ha a világ legtökéletesebb nője lennék , akkor sem lennék elég jó neki...
Most őszintén kérlek válaszoljatok, tényleg ez is az én dolgom lenne ?
Még a jogosítványt is nekem kell megcsinálni , mert a párom nem akar jogosítványt, viszont a családban is , főleg majd ha gyerek lesz, ugye kelleni fog, így kénytelen vagyok megcsinálni.
Ok a páromnak diplomája van , nekem nincs, de 3 szakmám van egy negyediket egy évig tanultam (rájöttem , hogy nem nekem való) , mellette folyamatosan dolgoztam, közben csináltam egy középfokú nyelvvizsgát csak úgy és most vezetni fogok járni.
Minden kis pénzem a tanulásra, saját magam fejlesztésére költöttem, akkor most rosszabb vagyok vagy kevesebb mint a párom, mert nekem nincs diplomám?
Ő egyszer elvégezte az egyetemet, azóta ha hazajön munkából csak játszik...
engem nem zavar, mi jól megvagyunk, sőt ha megkérem bármire segít a takarításban (elmosogat, néha felsöpör) de igazából főleg mindent én csinálok. Főzni is szokott néha ami tök jó.
Részemről a takarítás miatt nincs sok konfliktusunk, mert megvannak a kis trükkjeink, hogy mivel lehet kiváltani a takarítást (pl. egy masszázs) de azt gondolom, hogy amíg én is ugyanúgy dolgozom, addig alap hogy ő is kiveszi a részét a házimunkából néha.
Sőt..én azért nem olyan könnyű fizikai munkát végzek és mégis itthon nekiállok takarítgatni, megcsinálni mindent amit kell.
Nem mintha lenézném az ő munkáját, de tudom, hogy azért neki sokszor sokkal lazább a munkája mint nekem.
Komolyan nagyon elszomorít az anyukájának a hozzáállása.
Én a gyerekeimet arra szeretném majd tanítani , hogy igenis amíg mindketten dolgoznak a nő és a férfi kutyakötelessége mindkét félnek kivenni a részét mindenből..
Főleg a mai világban úgy érzem a nők most már annyi szerepet vállalnak , hogy nem csoda , ha néha kibuknak..
Nálatok hogy működnek ezek a dolgok?
Tényleg minden a mi dolgunk?
Nálunk ez kicsit mashogy van.
Először is, anyósom jófej, sose szólna bele ilyesmibe. De ha olyan lenne, mint a tied, már első alkalommal helyre tenném.
Amikor összeköltöztünk, én kb.1 évig nem dolgoztam, csak tanultam. És én csináltam a legtöbb házimunkát is. A nagytakarítást és hasonló dolgokat akkor is megosztottuk, de én intéztem a mosást-vasást, hétköznap a kaját, porszívózás és hasonlók.
Aztán elkezdtem dolgozni én is, eleinte teljesen kimerített, ébren maradni se tudtam sokszor utána, így mindig épp az csinálta az aktuális feladatot, aki ráért, vagy aki észrevette. A közös szabadnapjainkon pedig elosztottuk, ha épp volt vmi aktuálisan.
Március óta a covid miatt a párom itthonról dolgozik, én új munkahelyen kezdtem épp akkor, ami miatt napi 2.5 órát tömegközlekedek, heti 5-6x minimum 8.5 órában betegeket látok el, persze 3 műszakban, ami így összességében elég stresszes és kimerítő. Így ő most többet vállal a házimunkából, önként. Sosem kértem, és nem is beszéltünk róla. Természetes volt neki. Sokszor amikor mondom, hogy várjon, segítek én is, elzavar pihenni. Persze általában nem hagyom, segítek én is, de tisztában vagyok vele, mekkora mázlim van.
Amúgy nekem 'csak' szakmám, és egy fél diplomás alapképzésem van (a covid miatt nem tudtam most folytatni), + 2 középfokú nyelvvizsgám amiből az egyik nyelvet már legfeljebb alapszinten tudom csak használni. A szüleimnek nincs diplomájuk.
Neki 2 diplomája, egy közép és egy felsőfokú nyelvvizsgája van, de már mind2 nyelvet anyanyelvi szinten beszéli. Kb.a dupláját keresi az én fizetésemnek. A szülei tanult emberek, az egyikük professzor+ egyetemi tanár. A másikuk 3 szakos középiskolai tanár. Sosem tett olyat amitől azt érezném, hogy kevesebb vagyok nála, vagy hogy az ő munkája értékesebb mert jobb a fizuja. És még a szekrényét is rendben tartja. Én vasalok és teszem be a ruhát, de megbecsüli a munkámat azzal, hogy nem túrja szét és gyűri össze keresgéléskor. Vagy ha mégis, utána rendbe teszi. És az anyja amikor jön, nem nyitja ki a szekrényt és nem néz bele.
Szerintem keress egy pszichológust, mert ez beteges. Az írásod feléig reménykedtem benne, hogy troll vagy.
Nem pakolok a párom ruhái közt, ha kell a hely, annyit megteszek, hogy a szárítóról lehajtogatva bedugom a polcra a cuccokat, de amúgy full hidegen hagy. A sajátom is, ha már itt tartunk...
Nem attól lesz igényes vagy tiszta a lakás, hogy élével vagy lapjával sorakoznak a pólók a szekrényben.
"kellemes illata legyen, frissebb legyen és erre ma feljött anyukája és elkezdte rendbe rakni azt a polcot , ahol a párom a nadrágait összetúrta és azt mondta, hogy"
NE jojjon fel hozzatok. Nem a covid miatt. Egyaltalan ne sohasem!! Menjetek ti.
Eskuszom mire a vegere ertem felfordult a gyomrom. Hogy hogy az istenbe teheted tonkre az eleted emellett a nyomorult mellett akinek az anyja csak ugy atjar. Mit kepzel.
Menekulj onnan!! Latogato csak elozetes megbeszeles utan johet az otthonodba. Kerdezo Te is ember vagy! Nem robot. A leirtak nagyon durvak. Kerlek..keress egy ertelmes pasit. Mondom ezt nokent ugy hogy gyomorgorccsel olvastam a soraidat. A parom..leendo ferjem soha sem tenne ezt velem. Ez nagyon borzalmas.
"annyit megteszek, hogy a szárítóról lehajtogatva bedugom a polcra a cuccokat, de amúgy full hidegen hagy. A sajátom is, ha már itt tartunk..."
Ez jo 😂😂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!