Anyósom azt gondolja, hogy ő a gyerekem anyja?
Féléves a gyermekünk, férjem szülei már nagyon-nagyon várták, azóta is teljesen fel vannak villanyozva, de anyós időnként túlságosan is. Mostanában próbálom úgy intézni, hogy kevesebbet jöjjenek (hetente 3-4x biztos találkozunk). Anyós főleg olyankor jön segíteni, ha boltba kell mennem, addig ő unokázik. Ha megjövök, már megy is haza (közel laknak). Néha furcsa dolgokat mond,pl volt, hogy saját magára mondta, hogy"anya", volt, hogy aposomat hívta "apá"-nak, van, hogy azt mondogatja a gyerekeknek, hogy nála, az ő ölében van a legjobb helyen a világon. Ma olyasmit akart a megkérdezésem nélkül adni a gyereknek enni, amit én nem engedek, rá is szóltam, hogy ne. Annyi ruhát vett, hogy a gyerek csak az általa vett ruhákban járt a nyáron.
Ezek a dolgok csak nekem furcsák, vagy más nagyszülők is ilyenek?
Sajnos az én anyukám nem tud segíteni nekem, egyrészt ő messze él, másrészt az egészsége sem engedné meg, így anyosra számíthatok egyedül. Sosem kértem hogy bármit vegyen, mindig magától akciózott, volt, hogy szóltam neki, hogy több ruhát ne vegyen, mert úgy növi ki a gyerek, hogy nem is hordja őket. Ez mondjuk a legkevesebb, de hogy saját magát hívja anyának, az szíven ütött.
Nem csak neked furcsák. Ez nem normális. Nem véletlen az a mondás,hogy olyan messze lakj anyósodtol,hogy ne tudjon átmenni papucsban.
Én mindenképp beszélnék a párommal,hogy állítsa le az anyját vagy te teszed,de az csúnya lesz. Néha ilyen bolondok az öregek valamiért..
Az én mamàm közel 80éves,én lassan 30 de a mai napig néha azt mondja hogy apàd, amikor papàrol beszél, ez lehet sima nyelvbotlàs.
De az öcsémnek is mondta már hogy kisjànyom, persze ezt mindig észreveszi és javítja kisfiamra.
Köszi a válaszokat. Szerintem először próbálom ritkitani a látogatásokat, heti 1-2-re. Összeveszni nem szeretnék velük, mert ők a családunk, az én részemről csak anyum van.
Sajnos anyós sokat unatkozik, most a vírus miatt a hobbiját is nélkülözi. Lehet, ki kellene találnom neki feladatokat, amivel lefoglalja magát.
Nem normális szerintem.
Nekem ilyen nem volt, anyós-após már nem élt, amikor szültem, a szüleim pedig nagyon jól eltalálták az arányokat.
De emlékszem, barátnőm mesélte mindig, hogy apósa szó szerint ezt mondogatta az akkor 3 éves kisfiának, magához ölelve mindig: "Senki sem szeret téged, csak egyedül a papa". (Mármint magára gondolt.)
Barátnőm ijesztőnek tartotta ezt. Aztán valahogy rendeződött, kivonta a papa bűvköréből a gyereket, kevesebbszer bízta anyós-apósra tudatosan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!