Férjemmel és 2 gyerekkel a férjem anyjánál lakunk. Ha férjemmel történik valami (meghal) akkor az anyja kitehet minket az utcára? És ha az anyósom is meghal ki örökli a lakást? A gyerekek?

Az anyós gyereke(i), az ö halála esetén a ti gyermekeitej.

Ki akarod nyírni őket?

Az anyós gyerekei örökölnek. Ha mondjuk a férjed hal meg korábban, akkor az anyós elhunytakor a férjed részét a férjed gyereke(i) kapja/kapják.

A férjed (anyósnál korábbi) halála esetén anyós (és a férje, ha él) és a férjed gyerek(i) örökölnek.

Ha anyós tulajdonos és haszonélvező, akkor kitehet a férj halála esetén, kivéve, ha haszonélvezetet kapsz a lakásra. Most a kérdés az, hogy a férjednek van-e tulajdonjoga a lakásban jelenleg. Ha van, akkor téged haszonélvezet illet meg. Ha nincs, akkor kirakható vagy, mert jogilag nem lesz közöd az ingatlanhoz.

A jelenlegi szabályozást alapvetően módosítja az új Polgári törvénykönyv túlélő házastársra vonatkozó szabályait, így például, 2013-tól annyit kap, mintha maga is az örökhagyó gyermeke lenne, nem az egész hagyatékra kapja meg a haszonélvezetet, bizonyos helyzetekben pedig az elhunyt örökhagyó szülei a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a túlélő házastárssal szemben.

KORÁBBAN

Az új Polgári törvénykönyv nem lesz az "önzés Bibliája"

Új Ptk.: Vékás Lajos szerint 2013-ban hatályba léphet a legátfogóbb magyar törvény

A jelenleg hatályos polgári kódex szerint, a hagyaték tulajdonjogát a leszármazók szerzik meg, azonban az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg ezen a vagyonon. E rendelkezést az elmúlt években egyre erősebben kritizálták, és az üzleti életben konfliktusok alakultak ki, az özvegynek haszonélvezete volt elhunyt társa által annak leszármazói számára örökül hagyott részvények, értékpapírok, vállalati üzletrészek felett.

Továbbá, például az örökhagyó újra nősül, és a túlélő második házastárs akár egykorú is lehet a gyerekekkel, ám haszonélvezete alapján, évtizedeken keresztül jogosult a hasznok, a hozamok szedésére - ezt pedig a leszármazóknak tűrniük kell. Léteznek megoldások az özvegyi jog korlátozására, megoldására, ám ezeket alaposan meg kell indokolni, a feleknek egyeztetniük kell.

Az új Polgári törvénykönyv többek közt ezért is változat, és ennek megfelelően az özvegy, akit jelenleg az egész tulajdon haszonélvezet illet meg, a jövőben egy gyermekrész tulajdonjogát kapja. Például, két gyermek esetén a tulajdon egyharmadát-egyharmadát kapja meg a három érintett. (Természetesen, most a törvényes öröklési rendről beszélünk, arról az esetről, ha az örökhagyónak nincs végrendelete.)

Közösen lakott esetében marad a haszonélvezet

A leszármazók mellett tulajdonrészt kapó házastárs kap haszonélvezeti jogot is, ám már nem az egész hagyatékra - miként jelenleg -, hanem csupán az örökhagyóval közösen lakott ingatlanra, és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyakra. Ha létezik például még további ingatlan, nyaraló, telek a hagyatékban, gyermek és az özvegy fejenként egyenlő arányban öröklik azokat, haszonélvezettől mentesen.

A közösen lakott ingatlanra vonatkozó haszonélvezet megmaradásának az emberi oldala is érthető, ne kelljen elhagynia az évtizedekig közösen lakott házat, lakást. (Az azonos neműek kvázi házasságát jelentő bejegyzett élettársak esetében hasonlóan alakulnak majd az új öröklési szabályok.)

Az özvegy haszonélvezete korlátozható, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

A feleség már nem visz mindent

Szintén számos gondot okozott a mindennapi életben a Polgári törvénykönyv azon jelenlegi rendelkezése, hogy leszármazók hiányában a túlélő özvegy mindent visz. Az elhunyt szülei anyagi támasz nélkül maradhatnak, miközben talán komoly anyagi támogatást nyújtottak hosszú éveken keresztül. (Itt most nem beszélünk az úgynevezett ági vagyonról; ági vagyonnak minősül a hagyatékból mindaz, amit az örökhagyó valamelyik felmenőjétől öröklés, vagy ingyenes juttatás útján kapott.)

Az új polgári kódex ezért úgy rendelkezik, hogy leszármazó hiányában a házastárs csak a vagyon felét örökli, a másik felét az örökhagyó szülei, ha utóbbiak közül valamelyik nem él, akkor az egyik szülő. A szabályok alól kivétel az özvegy által lakott lakás és berendezése, amelyen ebben az esetben is haszonélvezeti jog illeti meg az elhunyt házastársát.

A jelenlegi és a tervezett új szabályok szerint is leszármazó, így gyerekek, unokák és szülő hiányában, mindenféle megkötés nélkül, egyedül a házastárs lesz az örökös. Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, nincs házastársa, akkor hagyatékát szülei öröklik.

[link]

Ha az após meghalt és a férjednek nincs testvére, akkor a fél ház tulajdonjogát megörökölte (ha a szülők közös tulajdona a ház). Az egész házon haszonélvezete van anyósnak. Ha a férjed meghalna, anyós (elméletileg) kitehet, mert a haszonélvezet erősebb jog a tulajdonjognál. Viszont ti ott éltek évek óta, állandó lakcímként is ez szerepel, lehet, hogy így nem lenne olyan egyszerű. Férjed után az ő fél házrészét megörökölnék a gyerekek, te haszonélvezeti jogot kapnál, de ez csak anyós halála után lépne érvénybe.

Ha anyósod halna meg és egyedüli gyerek a férjed, akkor övé az egész ház tulajdonjoga. Ha ez után halna meg, akkor a gyerekek öröklik fele-fele arányban a házat, te pedig holtig tartó haszonélvezetet kapsz. Idén még így van, állítólag jövőre változtatni akarnak.

A férjed testvérei örökölnek és a gyerekeid.

Gondolom a testvérekkel kerülnél vitába nem a nagyival,

de a gyerekek tulajdonát a gyámügy kezelné és ők nem engednék hogy 18 éves korukig eladják a lakást.

Sajna utána már kitehetnek.