Ti nem sajnáljátok a tyúkot/kakast mikor levágjátok?

Még mindig "humánusabb" (de hülyén néz ki az "emberibb" szó itt), ha háztáji állatot vágsz le, akit igaz, hogy kiskorától nevelsz, naponta velük kelsz és alszol, de mégis képes voltál olyan kötődést kialakítani velük, hogy nem szánt szándékkal, élvezetből, hanem megfelelő tisztelettel bántanád/bántod, hanem mert ételed lesz, mintha becsukott szemmel kétpofára tömöd a teszkós/lidlis/aldis/multis agyonvegyszerezett csirkét, amiknek az egész életük egy szenvedés, egy A4-es papírlap méretén élnek le hónapokat, ami alatt telenyomják őket hormonokkal, hogy a melle húsa negyed annyi idő alatt négyszer akkorára duzzadjon, és csak azért nem gennyes az a duzzanat, mert telepumpálták antibiotikumokkal, amik viszont beépülnek a TE szervezetedbe is.

Tehát én is inkább a háztáji, vagy normálisnak mondható piacos húst szeretem venni.

A sajnálat meg egy egészséges érzés ilyenkor, mert viseltetsz kellő tisztelettel az állattal szemben, aki az életét adja a tiedért. Épp ezért kell egy jó életet biztosítani nekik, mielőtt ételeddé válnának.

Kis koromban rengeteget játszottam a tyúkokkal, pulykákkal, nyulakkal, amik mamáméknál voltak. A nyusziknál azt jobban sajnáltam, amiket mamám leadott, mert nem tudtam, hogy kinél fogja végezni..

Szerencsére azért flefogtam többé-kevésbé, hogy ezek az állatok a húsukért vannak, de azért törtem ki hisztiben...

Ha a boltban veszek húst, már nem is tudok rá állatként gondolni, sőt, lehet, hogy néha jobb nekik halva, mert olyan helyen is tarthatták őket, emi enyhén szólva sem kényelmes. Tyúktelepen régen egy hétig dolgoztam...:S

Azért a legtöbb helyen a háztáji állatok sorsa sem idilli.Nem sokkal jobb,mint a nagyüzeminek.Láttátok már például,hogy sok helyen a disznó milyen kicsi ólban van?Beteszik malacként,és csak akkor hagyja el azt a kis börtönt,mikor vágják.Arról nem beszélve,hogy sok helyen pl.érzéstelenítés nélkül herélik a malacot vagy bárányt.

Vagy volt olyan boci,aki születésétől a vágásig egy istállóba volt bekötve,soha nem engedték ki.Szép tiszta volt és kövér,de egész élete a jászolhoz kötve telt el.Mikor kivitték mellőle legelni a tejelő teheneket,egész nap sírt és a kötelet rángatta.

Szóval csak ennyit arról,hogy háztájiban milyen jó dolguk van.

Én nem vágnám le egyiket sem.Vidéken élünk,van egy csomó üres ólunk.Mégsem tartunk állatot,mert nem ölünk meg senkit.Azt sem engedném,hogy más,mondjuk a szomszéd leölje.

Ilyenek az emberek....

Hát én ilyen ember vagyok. Örülök, hogy nem 40 kiloval zöldséget legelve élek. Ennyi az egész.

Én vidéken élek,napi szinten látom ezt az "arany életet".Hát ez minden,csak nem az.

Attól még nem lesz 40 kiló az ember,hogy vega.2 évig nem ettem húst,mégis jóval felül maradtam a 100 kilón.És nem volt semmi bajom.