Macskanevelés, SOS?
A macskáim elérték az ingerküszöbömet. Vagy most szoknak le a reggelenkénti őrjítésemről vagy elajándékozom őket, mert már komoly vágyat érzek rá hogy jó alaposan elkalapáljam mindkettőt, állatot meg elvből nem bántok.
Fél éve van itt a kisebbik, a nagyobb 7 hónapja, mindkettőt mentettük, 10-~11 hónaposak. Fél éve nem tudunk átaludni egy éjszakát, eleinte azért, mert még nem tudták a szabályokat, később azért, mert szemét módon trükközni kezdtek.
Albérletben élünk, így nyilván nem kívánatos, hogy kaparják a bútorokat. Erről gyönyörűen le is szoktattam mindkettőt, ehhez éjszaka sokszor felpattantunk férjemmel, ha hallottuk a kárpit hangját... és most ezt használják ki.
Egész nap van előttük száraztáp, szeretik is, elnassolgatják, de kétszer kapnak konzervet is, reggel és este 7-kor. Általában hajnalban a kisebbik 4 és 5 között kattan egyet, és rájön, hogy ő most akar reggelizni. Kezdetben finoman próbált ébresztgetni, de egyikünk sem volt vevő az ötletre; vagy fordultunk egyet és leküldtük az ágyról, vagy ha nagyon nem hagyott békén, kitettük őket a szobából (díjazásul reggelig tartó vernyogást kapunk MINDEN EGYES ALKALOMMAL, hiába nem reagálunk rá).
Kicsinykéim rájöttek, hogy a szép szó nem használ: újabban arra pattanok fel, hogy tíz karommal végigmasszírozzák a fotelt, mindketten, egyszerre, majd ha felkeltem, néznek rám nagy szemekkel.
Erre válaszul általában kidobom őket (mégis mit tennék, legalább egyikük folytatja ám, míg nem kapja meg amit akar), ilyenkor a nagyobbik sorsába beletörődve szórakozik odakint, ámde a kisebb megáll az ajtóban, és vinnyog. Vinnyog reggel hétig. Megállás nélkül, egyre hangosabban és elnyújtva.
Ha nem tartanám állatkínzásnak, már kiműtettem volna a karmaikat... egyszerűen ez elviselhetetlen. Persze mostanában már a száműzetés is derogál nekik, félálomban végig kell kergetnem őket a szobán, partvissal kiűznöm őket az ágy alól, és csak utána tehetem ki őket.
Napközben a stiklijeiket leszámítva tüneményesek és szeretem is őket nagyon, de ez már kezd az egészségünkre menni. Mindkettőnknek stresszes tünetei vannak, hulla fáradtak és morcosak vagyunk.
Ha ez nem fejeződik be sürgősen, tényleg el fogom ajándékozni őket, az egészségünket fontosabbnak tartom (a gyerekvállalástól már így is elrettentettek minket)...
Valakinek lenne esetleg valami használható ötlete, hogyan nevelhetném meg őket? A víztől nem félnek, így spricni kizárva. Kiabálás, morgás, mit nekik... a büntetésből való kizárás nem működik. Kezdem feladni.
válasza:Reméltem hogy egyedi eset, de ezek szerint akkor ez ilyen "macskadolog" :(
Ti hogy bírjátok ezt elviselni? Rossz embernek érzem magam, de én már sehogy. Akármennyire szeretem őket, nem tudom elképzelni hogy ez így menjen vagy tíz évig... nézegettem ezeket a cicás "műkörmöket", de sokáig tart míg megérkeznek, és folyton babrálni kell velük... a macskákat ismerve meg esélyes hogy lerágják magukról, szóval ez sem megoldás :(
válasza: válasza:Nálam is hajnal 4-fél 5 körül ébredt a kisasszony, én ilyenkor felkeltem és adtam neki enni, majd visszafeküdtem aludni. Utána már békén hagyott. Egy légtérben voltunk, tehát különzárni nem tudtam volna. Egyszerűbb volt így, hogy megetetem, aztán még van egy kis nyugi.
(Jó edzés ez a majdani babázáshoz amúgy, bár én már azon túl vagyok :))
Köszönöm a választ, de ahogy írtam, ez sajnos nem használ. Direkt minden cuccuk a másik szobában van, de ha kitesszük őket, megy a hangos ricsaj.
Eleinte még reménykedtünk benne, hogy ha látja a kis pimasz hogy nem megy semmire akkor abbahagyja, de nem... órákon át képes nyávogni, felveri az egész környéket.
válasza:A 4 éves ivartalanított kandúrunk valamiért szintén hajnali 4 óra körül kezd aktívkodni, és ugyebár ő velünk is alszik, úgyhogy ez nálunk is probléma volt egy ideig.
Próbáltuk, hogy akkor inkább éjszakára kizárjuk a ennivalóval, innivalóval, fekhellyel, alomtálcával együtt a hálószobából, és oldja meg magának a dolgait hajnalban, de akkor meg azért vernyákolt egész éjjel, hogy be szeretne jönni hozzánk és hiába nem reagáltunk rá, akkor is csinálta a fesztivált.
Én úgy oldottam meg, hogy még este, lefekvés előtt bekészítettem neki a reggeli konzervjét a tálkájába (mondjuk ő nem is eszik minden nap alutasakos eledelt, általában csak száraz táp van előtte, konzerv meg mondjuk 2-3 naponta, ha jó fiú volt :)), és résnyire nyitva hagyjuk neki a hálószoba ajtaját, így amikor hajnalban felébred, hogy éhes, egyszerűen csak kivonul a szobából és megreggelizik, aztán mint aki jól végezte dolgát, visszajön mellénk az ágyba. Minket már nem ébreszt fel, szerencsére egy ideje önjáró.
Együttérzek veled, tudom, milyen lehet ez most nektek, mi is átéltünk hasonlót, de a résnyire hagyott ajtó és az előre kikészített reggeli nálunk megoldotta a helyzetet. Hátha nálatok is működne... próba-szerencse. :)
válasza:Még egy ötlet:
Szerezzetek be nekik kaparófát. Akár egy kisebb cicamászókát, amin ugrándozhatnak és karmaikat élesíthetik a bútoraitok helyett. A mi kandúrunk is rendszerint az ágy sarkán állt neki karmot hegyezni, ki is kopott az anyaga, de vettünk neki egy kis "cica-várat", amin van kaparós elem is, meg egy csomó játék, amivel lekötheti magát, így nem minket piszkál, ha unatkozik. :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!