Mit tegyek, ha nem szereti a macskát?
A helyzet nem ilyen egyszerű sajnos. 1éve vagyunk együtt, a cica 11hónapja van velünk, már együtt voltunk amikor örökbefogadtam a cicót. Akkor még nem akart beleszólni, de mostanra sajnos a cica cicásan viselkedik. Minden csupa szőr, és hát macska módon éli életét. Amivel nem is lenne baj, csak sajnos a párom, már megutálta macskát. AMi nekem nagyon rossz, hisz szeretem a párom és babát is várok tőle. Kiköltözünk majd a nappaliba, oda, ahol a macska is van most...és ő a gondolattól is rosszul van, hogy a macska esetleg felugrik majd az ágyra, ahol alszunk. Régebben még elvolt a macskával, de az utóbbi időben tényleg nem szereti már :( Nem szeretné, hogy elajándékozzam, mert nem akarja, hogy ez egy tüske maradjon köztünk örökre. 2 szobás a lakás, nem tudnám máshova sem áthelyezni a macskát sajnos, megválni tényleg nem szeretnék tőle, mert felelősségel tartozom érte; de mit csináljunk. A párom már nem tud máshogy gondolni macskára, csak negatív gondolatokkal sajnos. Sosem szerette a macskákat, de miattam elviselte, most már nem bírja elviselni. Csak az ahelyzet most nem áll fent, mint egy sima kapcsolatban, hogy ha nem tetszik a pasinak leléphet, hisz babát várok tőle, most leszünk egy család....
tanácstalan vagyok, szörnyű rossz helyzet :(
Nem akarok megválni a cicától, de azt sem akarom, hogy örökre beárnyékolja az életünket... :( Kérlek csak olyanok írjanak, akik nem egyből azt írják, hogy fel is út, le is út a pasinak (én is ennek a híve vagyok; nem véletlenül mentett macskám van; de ez most sakk-matt helyzet )
Szerintem az hogy vágják-e a karmát, fürdetik, fésülik-e a macskát, nem változtat a tényen hogy a kérdező párja nem szimpatizál az állattal. Ismerős a helyzet, a páromnak amikor megismerkedtünk már megvolt a macskája. Én imádom a macskákat, de azt a macskát nem szerettem, egyáltalán. Utálatos volt, kiszámíthatatlan, sunyi, semmit nem lehetett kezdeni vele. Amikor összeköltöztünk akkor élesedett ki a dolog. Kertes házba költöztünk, az én macskám azonnal kint garázdálkodott, de ez a macska nem volt hajlandó kiszokni, továbbra is almozni kellett (amit én utálok a lakásban) és elviselni 0-24 óráig. De tudom hogy a párom nem vált volna meg a macskájától, én se tenném fordított esetben, ezért eltűrtem és kész. Szegény már nem él, elég idős volt már.
Szóval ha a párod szeret téged akkor el kell viselnie a macskát, nem akkora áldozat, azért mégsem egy vízilóval kell együtt élnie. Ha megszeretni nem is, de elfogadni el kell hogy tudja.
Ha az elején nem szólt bele a cicázásba,sőt még gyereket is vállaltatok így,hogy van cica,és ő sem azt mondta,hogy tüntesd el,akkor mi a probléma??
Amúgy égen rossz,ha a párod lelépni a macska miatt,miután az ő gyerekét (is) várod.
Én is kismama vagyok,most fogunk új helyre költözni a párommal,van cica is,kutya is...a cicát ő csak elviseli,nagy nehezen a kutyákat szereti,én meg mindegyikért bolondulok.
Ezzel együtt fogadott el és tisztában van azzal is,hogy egy állat egész életéért felelősséget vállal az ember.
A cicán azzal segíthetsz (bár nem is írtál konkrét dolgot,hogy baj lenne vele) hogy kideríted melyik típusba tartozik (fára mászó vagy bokorlakó) és ahhoz mérten alakítotok ki neki helyet a lakásban,ahol ő zavartalanul,gond nélkül el tud lenni,elvonulva a saját kis világába.
Ha pedig rosszat csinál egyértelművé tenni számára,hogy azt nem lehet.
Nálunk a macska is,meg a kutya is tudja hol a helye,a macska nem mászkál össze mindent,konyhába csak enni jár be,és szigorúan csak a padlón marad.A kanapénk le van terítve egy takaróval,így nem a kanapé lesz kutya-macska szőrös,hanem a takaró,amit könnyű tisztítani. Ezen kívül feljöhetnek az ágyra,de csak ha mi is ott vagyunk,és megengedjük.
Vezess be szabályokat (ha nincsenek) és kérd a párodat,hogy együtt csináljátok,hátha meglátja ő is a cicában azt,amit te.
És ezeket beszéld meg vele,főleg a baba miatt is.A gyereketeket is a felelős állattartása kellene nevelni,amihez jó példa is kell.Apuka pedig nem valami jó példa egyelőre..
"fel is út, le is út a pasinak"
Vészesen hangzik, hogy ez fordult meg a fejedben, és nem inkább az, hogy fel is út, le is út a macskának... Egyik sem jó, de mégis képes lennél elküldeni a férfit,a kit szeretsz???
Nos, a pasi ha az elején is tudta, hogy macskád van vagy lesz, akkor tudhatta mibe megy bele. De ahogy írsz róla, szóval hogy nem akar a macska miatt szakítani, és azt sem akarja, hogy a macska menjen, ebből látszik, hogy tudatában van azzal, hogy téged macskástól fogadott el!!! Valószínűleg tényleg nem is akarna egyikőtöktől sem válni, csak épp az van, hogy nem gondolta, hogy ennyi baj lesz a macskával. Ezért jelzi, hogy baromira elege van, ugyanakkor tudja, hogy nem kérhet tőled ilyet, hogy kirakd a macskát. De kínlódik, őrlődik, a macska mindenütt ott van, mindenbe belemászik, mindenhez hozzáér, szóval minden macskás, ami egyre több undorral tölti el.
Nézd, neked kell tudni, hogy mennyit bír a párod! Csak nehogy a macska miatt megutáljátok egymást! Kár lenne!
Néhány tipp:
-Valami ráccsal válasszátok el a nappalit két részre, vagy csak egy sarkát, és a macskát tartsátok az elzárt rész mögött! Na ne egy kis 1 négyzetméteres ketrecbe! Hanem egy nagyobb területre gondolok. Bútorok is mögötte maradhatnak nyilván, persze nem a fotel és a kanapé, hanem pl szekrény... Belül nem lesz macskás.
Így a lakás többi része macskamentes lesz, örülhet a párod.
-Vagy keress egy közel lakó macskabarát valakit, pl egy nyugdíjas nénit, és kérd meg, hogy fogadja örökbe úgy, hogy te viszel neki kaját, ő csak vigyáz rá, és sokszor átmehetsz megnézni...
-Saját rokonaidnak adod örökbe, és csak látogatod. A párod és a családi nyugalom kedvéért...
stb.
az én párom se nagyon csipázza a cicákat, kutyás típus.
pár napja kaptam (tőle) egy cicát, bár nagyon sokat kellett kérnem és sírnom érte, végül hoztunk egy kislányt.
4napja van itt, de sokszor látom az arcán, hogy a t*ke kivan vele, hogy ennyit foglalkozom a cicával. én mondogatom neki, hogy nyugodjon meg, még csak 6hetes a cicu, muszáj sokat foglalkozni vele, ráadásul új helyen van.
emellett nap, mint nap extrán hangsúlyozom a páromnak, hogy nagyon szeretem és mikor itthon van (egy nap kb 3órát vagyunk együtt) igyekszem csak vele foglalkozni. Vagy ha nyávog a cicu, hogy foglalkozzunk vele, akkor a barátomhoz viszem, hogy barátkozzanak. Olyankor el is múlik a féltékenység :D. Igaz nem mondja, de látom, hogy olyankor bírja Pankát (a cicc).
Folyton hangsúlyozom, hogy a MI cicánk, nem az enyém.
Ezáltal nem érzi olyan idegennek magától, és hogy látja, nem a macska körül forog a világ, megnyugszik a lelke.
"Folyton hangsúlyozom, hogy a MI cicánk, nem az enyém.
Ezáltal nem érzi olyan idegennek magától, és hogy látja, nem a macska körül forog a világ, megnyugszik a lelke."
Rá van erőltetve a macska. Kérdés meddig bírja. Kár egy jól működő kapcsolatot tönkretenni egy macskával. Nálatok legalább a megismerkedésetekkor nem volt macskád, nem kellett volna kierőszakolnod. Most hozott neked, mert már nem bírta hallgatni a nyafogásodat. Egy darabig tűri, amikor a kezébe adod, visszafogja magát, próbál neked megfelelni, te meg azzal áltatod magad, hogy mégis szereti a macskát, mégis sikerült a PÁRODAT MEGVÁLTOZTATNI. Aztán ha nem bírja tovább visszafolytani a macska iránti ellenszenvét, majd jön a veszekedés, vagy egyszerűen csak keres magának egy olyan párt, aki hasonlóbb hozzá...
Na ezt csak azért írom, hogy számíts rá...!
Kedves utolsó!
Látom a szövegértéssel némi gond van. A párom nem a macskát, mint lényt nem szereti, hanem azt, hogy eddig maximálisan csak vele foglalkoztam, most pedig megoszlik a figyelmem.
Ha annyira utálná nem hiszem, hogy osztozna vele a párnáján (annak ellenére, hogy mondom neki, hogy tegye le..)
Nem mindenki olyan mint te... nem feltétlenül magadból kell kiindulni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!