Miért nem ivartalaníttatjátok a macskátokat? Nem érdemel meg ennyit?

"ja és még mondanám: azzal, ha mondjuk a szuleim fizetnék (ami nem így van) nektek mi bajotok lenne? ja igen! valamibe bele kell szólni..."

TE magad mondtad, hogy te fizeted a zsebpénzedből - ami valljuk be lehetetlen kiadás lenne neked. Ami ellen nem tiltakozol, mert még mindig nem mondtad meg, hogy meg tudnád- e oldani. Gondolom nem.

Egyébként nem is a kiscicák miatt vagy te olyan szemétláda, hanem mert értelmetlenül okoznál gondot a macskádnak. Írtam, ha kiscicát szeretnél szerezzél pár hetes kicsiket akiket még 2 óránként cumiztatni kell. Próbáld ki milyen érzés! És majd ha ezek után lesz benned elég gerinc, akkor addig elletheted a macskád, amíg bele nem roskad... Tényleg! Mennyire fogsz te bőgni ha elpusztul a macskád?? Mert szerintem k*rvára sírni fog a szád.

Elég nagy birtokunk van, sok haszonállattal, akiket takarmányozni is kell. Ezt gyakran dézsmálják a rohadt rágcsálók, csapdákkal meg nem lehet hatékonyan ritkítani őket, mert lássuk be, okos kis dögök ezek. négy éve hoztunk 2 macskát, két nőstényt. Ők naponta elkaptak 2-3 egeret meg patkányt, de sajnos ez még mindig kevés volt. Hozattunk egy veterán kandúrt a szomszédos telek tulajától, aki amellett, hogy elég sok egeret küldött a másvilágra, csinált nekünk utánpótlást is macskákból. Azóta már nincs annyi gondunk a rágcsálókkal, legfeljebb a tetemek elásása jelent néha kisebb problémát, hisz a kutyák előszeretettel kiássák őket. Ennivalót találnak maguknak, plusz naponta egyszer kapnak szárazat, esetenként konyhai maradékokat. Mivel a lovainkhoz 3 havonta jön az orvos, ezért néha rápillant a kutyákra és a macskákra. Szerinte példásan viseljük gondjukat, egyszer megjegyezte, hogy cikket kéne írni rólunk a helyi újságba.

Párszor jönnek hozzánk ismerősök és, ha megtetszik nekik egy macska, odaadjuk nekik. Természetesen jónéhányat ivartalanítunk, főleg kandúrokat a belviszályok elkerülése végett, meg, hogy szinten tartsuk a létszámot, de azért legyen utánpótlás. A jó részük viszont szaporodásra képes, nem is zavarnak a kiscicák legalább a gyerekek tudnak kikkel játszani, plusz, mivel az idén lett 14 új birkánk egy tucat kotlósunk, a takarmányt is növelni kellett, szóval kellenek a dolgos mancsok. Nevezzetek mucsainak, de nem hagyjuk, hogy a több mázsányi kukoricát és zabot a patkányok felzabálják, mert beles egy jószágok ők is és meglehetősen szaporák.

Egyszóval a macskák nálunk nem porfogó fotelkrumplik, hanem dolgozó népek, a munkájukat honoráljuk és biztosítjuk nekik az otthont. Egy évebe legalább egyszer a jó részüket látja orvos. Mivel most lett egy egész alom hófehér macskánk, így idén sem lesz gond az elszállásolásukkal, hisz az ilyenek meglehetősen kelendőek. A nőstények általában egy ellés után mennek a műtőbe, néhányuk viszont az első tüzelés után lesz kifilézve, a kandúrok meg pár hónapos korukban. Mint az írtam néhány ivaros marad, de csak annyi, amennyi utódot el tudunk tartani, mert azért mi is behatároltak vagyunk.

Nem barátom, a macska egy állat, nem értem miért tartod többre sok embernél annak ellenére, hogy néha valóban nagyobb az értékük egyes személyeknél. Itt szabadon mászkálhatnak, nincsenek kitéve egy idióta sofőrnek sem, akárcsak a városi levegő fojtó szagának sem. A kutyák, libák, sertések, meg még kb. egy tucat félefajta állat nem bántja őket, megtanulták tartani a távolságot Kiélhetik az ösztöneiket, vadászhatnak, szaporodhatnak, a tetejébe még hasznosak is, szóval hagyjuk, hogy éljenek, nincsenek négy fal közé zárva. Nem vadulnak el, mert szükségük van ránk, ahogy nekünk is rájuk, ez a kölcsönös kapcsolat tartja vissza őket a vadállati léttől. Néhány persze elkóborolt, de ez leírható. A pontos számukat nem tudom, 20-nál többen nem hinném hogy lennének, holnap, ha megyek vissza megszámolom őket a kedvedért. Macskaként élnek nálunk, nem pedig elhízott szőrgolyóként, akit csak a szőrük puhaságáért tartanak. Hasznosak és szeretni valóak. Még egyszer leírom: csak annyi van belőlük, amennyit el tudunk tartani.

Menhelyről nem hozok macskákat, valóban mostoha körülmények vannak ott, de az itteniekben már kialakult egy vadászösztön az évek alatt, amivel sok más cica nem rendelkezik, hisz nálunk ők nem szobacicák, hanem vadászok. Sajnálom őket, de csak annyit tehetek, hogy a mi állatainkat, nem csak a macskákat, hanem a többit is gondozzuk. A legközelebbi menhely ha jól emlékszem innen nagyon messze van és ott is csak kóbor ebek vannak.

Mellesleg mi ez a nagy elfogultság a macskák iránt? Tán egy kutya nem érdemli ezt meg? Ja, hogy ők nagyok és otrombák? Vagy a hörcsögök? Büdösek és hülyék?

Az ilyenektől vagyok rosszul. Agyon sajnálják az állatokat, de a parizert gond nélkül megeszik.

Szégyenletes.

Életem során rengeteg állatot láttam meghalni, néhányukat én magam öltem meg. Gyors haláluk volt. Életük során tiszteljük őket, megadunk mindent nekik, gyakran többet kapnak, mint egyes emberek, de végtére is a húsukért tartjuk őket. Ez egy amolyan életen át tartó jólét egészen a haláláig. Mi bemocskoljuk a kezünket, hogy a magadfajta nyámnyilának ne kelljen.

Bűntudatot érzek-e? Néha igen. De nem hibáztatom a farkast, ha emberre támad, mert ösztönből teszi. Ők nem ölik egymást értelmetlenül, a vérük szerint cselekednek. Sosem valami szadista vágyból öltem le őket, hanem szükségből, ki tudja, lehet találkoztál már a mi állataink húsával a boltokban, ugyanis szállítunk néha mészárszékekre.

Visszatérve a macskákra, nem éri meg emberként kezelni őket, ez szembemegy minden logikával. Ő macska, neki így jó. Adhatsz rá mindenféle ruhát, bepakolhatod akármilyen bódéba, akkor is az marad ami.

A macska egy állat és, mint ilyen, jogaik és igényeik vannak, amiket mi igyekszünk tiszteletben tartani.

Gondolom erre is rákontrázol valamit, ismerem a fajtád, a kákán is csomót keresel.