Miért ilyen az összes cica?
Mi előtt még nekem ugranátok, nem a macskák ellen vagyok, szeretnék is egyet már nagyon, egy ideje tanulmányozom őket videókon, olvasgatok róluk, számomra a legkülönlegesebb háziállat. De valamit nem értek velük kapcsolatban még mindig. Szeretném megérteni őket.
Hogy van az, hogy a nem kívánt szaporulatokból is ha gazdira találnak a kiscicák, ugyanolyanok lesznek. Esznek, fekszenek, bújnak, dorombolnak (lakásban tartottak), és persze cukik.
De amikor megszületnek, és nem kézhez szokottak, akkor még elfutnak az ember elől. Bár a kajáért "kockáztatnak", közel jönnek. Van amelyik cicát nem is lehet szocializálni, nem? Vannak olyan cicák is, akik nyávognak, jajgatnak az utcán ételért, de mégis elmenekülnek az ember kezétől, de a kajáért odamennek. (Ez mondjuk nekem nem szimpatikus).
Azt sem értem, hogy sok macska nem jön ki másik macskákkal, ezért csak egyedüli macskaként javasolják tartani, valamint az is érthetetlen nekem, hogy utcáról mentett macska miért nem húzza meg magát a lakásban, és miért támadja naponta a már régóta ott lakó többi cicát?
Nem egy ilyet olvastam már. Miért nem örül inkább annak, hogy bekerült az utcáról? Mert elvileg örülnek ennek a kóbor macskák, amikor mentik őket, vagy mégsem?
Te még gyerek vagy, igaz?...
A macska nem öntudatos élőlény, legalábbis nem abban az értelemben, akár az ember. Nem tudja értelmezni az olyan elvont fogalmakat, mint hogy "megment" vagy "segít". Ő elsősorban érez: félelmet, éhséget, stb. Vannak ösztönszerű viselkedésformái, amik szintén nem átgondoltak: vonzza az ember társasága, mert erre lett tenyésztve már 10.000 éve. De nyilván egy utcán "szocializálódott" macskánál egyszerre van ott, hogy vágyik társaságra és az, hogy nem ismeri az embert, vagy épp, hogy negatív a róla szerzett tapasztalata (bántották, kergették). Az, hogy az embertől remélhet kaját, az is már sokszor szinte beléjük van kódolva, de még több esetben tanult viselkedés.
Az, hogy máshogy viselkedik egy macska, ami emberek közé született, és máshogy az, amelyik nem....Már nem azért, de az ember is ilyen. Több feljegyzés is van "maugli" történetekről, amik közel sem olyan romantikusak, mint a belőle íródott regény meg a mesék. A társadalmon kívül született, elhagyott gyerekek teljesen más fejlődési utat járnak be, beszélni sem tanulnak meg SOHA. Akkor se, ha aztán még gyerekkoruk alatt megtalálják őket, és visszahozzák a civilizációba. Az a pár év, ami az agy számára esszenciális volt a tanulás szempontjából, már letelt, és az agyi pályák már nem épülhetnek ki még egyszer. De nem kell régi sztorikra gondolni, 10-15 éve Amerikában egy család ketrecben tartotta a lányát, sosem tanították meg se beszélni, se emberként nem bántak vele semmilyen értelemben. Gyakorlatilag olyan lett a lány, mint egy erősen szellemileg visszamaradott gyerek.
A macska azért támad meg más macskát, mert territoriális állat: az élettér a macskának egyenlő a táplálékszerzés lehetőségével. Kisebb terület = kevesebb táplálék. Még ha már az ember eteti is, ez az ösztön megmaradt, hiszen nem olyan régóta etetgetik az emberek őket, a domesztikáció során a leghosszabb időszakban ők egerésztek az ember portáján/tanyáján/hajóján.
A kérdésed nagy részét egyébként nem is tudtam értelmezni, hogy most mi a problémád vagy mi maga a kérdés.
Lol, hat a kutya se mindig halas. 2 mentett kutyam van, kuzdelem volt mindegyikkel az elso fel ev, mire belerazodtak az eletbe nalunk 🤣
De amugy egy kutyahoz se lehet hasonlitani a macskakat. Semmi kozuk egymashoz, semmilyen ertelemben.
Kedves kérdező!
Elmagyarázták a válaszadók nagyon szépen, hogy a macskák ösztönlények. Erre megint racionális érveket hozol, hogy miért kéne hálásnak lenniük. A második válaszadó megírta. Ők nem emberek. Nagyon cukik, de attól még közel sincs olyan fejlett érzelmi világuk mint neked. Ezt sok állatbarát tagadja, de attól még igaz marad.
A macska öntörvényű, a szomszéd macskája pl. átjött hozzám és nem ment haza többé, hiába zavartam el, mindig visszajött, végül a szomszéd beletörődött, hogy a macska engem választott. Nem tudom miért.
De nekünk is volt olyan macskánk aki elhagyott minket a két házzal arrébb lévő néniért.
Más esetben viszont kizártnak tartom, hogy elmenjen. Van egy öregebb cicánk, ő kizárt, hogy elmenjen. Kiskorában félt mindentől, még tőlünk is, de hamar megszokta a helyet, és manapság meg mindig jön bújik, dorombol, igazi házimacska, mert a tornácnál kijjebb nem megy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!